Tovább gyűrűzik a vita Kína felelősségével, illetve azzal kapcsolatban, hogy van-e erkölcsi alapja éppen az amerikai elnöknek kőkemény kritikával illetni a pekingi válságkezelést.
Miközben egy, a Bloombergen megjelent írás szerint már Kína vezető kutatói is úgy gondolják, hogy védőoltás hiányában az új típusú koronavírus szezonálissá válik, vagyis újra és újra meg fog jelenni, tovább gyűrűzik a vita Kína felelősségével, illetve azzal kapcsolatban, hogy van-e erkölcsi alapja éppen az amerikai elnöknek kőkemény kritikával illetni a pekingi válságkezelést.
HIRDETÉSA Kínai Orvostudományi Akadémia, az ország vezető kutatóintézetének illetékese szerint a 17 évvel ezelőtt feltűnt SARS-vírushoz képest a mostani koronavírus kevésbé pusztító, de pont ebben rejlik a szívóssága és ezáltal pusztításának ereje.
"Nem a kapitalizmus mondott csődöt"
A brit felsőház tagja, Andrew Adonis a napokban visszautasította, hogy a koronavírus okozta világjárvány a kapitalizmus válsága lenne. Ahogy Twitterén fogalmazott, épp ellenkezőleg: "a kommunizmus mondott csődöt. A kínai kommunista rezsim hibájából nőtt a fertőzés globális pandémiává".
A brit honatya nincs egyedül ezzel a véleményével: számos, elsősorban jobboldali, nyugati politikus teszi felelősség a pekingi kormányt és politikai rendszert a globális krízisért. Sokan használják a kínai influenza vagy a vuhani vírus kifejezéseket, amitől mások pedig mindenkit óvva intenek mondván, csak az ázsiaiakkal szembeni ellenérzést növeli feleslegesen.
A Pew Research felmérése szerint 15 éve nem voltak olyan rossz véleménnyel az amerikaiak Kínáról mint most. A megkérdezettek 62 százaléka Kína hatalmát és befolyását "legfőbb fenyegetésként" aposztrofálta.
Vannak azonban, akik nem tartják annyira rettenetesnek a pekingi modellt. Kína, bár ott bukkant fel legelőször a kórokozó és tudott elharapózni, jobban kezelte a járványt bármely más országnál, még úgy is, hogy - ellentétben a többi országgal - nekik nem volt sem idejük, sem esélyük felkészülni, rájuk váratlanul csapott le a vírus. Ezen vélemény alapján a vaskezű kormányzat, a centralizált tervezés lehetővé tették, hogy a magánipart lekorlátozva gyorsan reagáljanak, mindenekelőtt az egészségügyi szektor.
Az USA bírál és bírál
Az Egyesült Államokban, amelyet gyakran hoznak fel - a szó jobb vagy rosszabb értelmében - a nyugati demokrácia példájaként, a kínai modell alternatívája meglehetősen kaotikusnak tűnik. A trumpi vezetésnek, amely messze nem nevezhető erős kormánynak most belpolitikai csatározásokat kell folytatnia, illetve az orvosi ellátás és az egészségügy ellátottságával kapcsolatos bírálatokkal és vádakkal kell szembenéznie. Mindeközben az elnököt félretájékoztatás miatt érik egyre másra bírálatok - egy-egy, meglehetősen vitatható megnyilatkozása után.
Míg az USA a járvány alatt is "befelé figyel", és továbbra is a trumpi America first-életérzésére koncentrál, addig Kína a multilateralizmust lovagolta meg, globális intézmények felállítását szorgalmazva. Az állami kommunikáció március óta átállt a segítségnyújtás hangsúlyozására.
Donald Trump ezzel szemben egyre keményen bírálja az ázsiai országot, egyértelműen Kínát téve felelőssé a jelenlegi globális helyzet miatt. Hétfő este bejelentette, kormánya vizsgálja Kína felelősségét a világjárvány kirobbanásában.
Maas: sem a kínai, sem az amerikai modell nem lehet követendő
A német külügyminiszter a hónap elején egy, a Der Spiegelnek adott interjúban úgy fogalmazott, a vírus "kihozta mind a kínai, mind az amerikai modell rákfenéit". Arra kérdésre, hogy melyik rendszer vizsgázott jobban, azt felelte: egyik sem.
A kínai vezetés masszív propaganda-apparátusával természetesen felismerte a járványban rejlő "lehetőséget". A pekingi állami média heteken át a világ felé a kaotikus állapotokat kommunikálta, miközben odahaza a kormány erőskezű és megbízható válságkezelését éltette.
Újfajta diplomácia: véleményharc
A járvány nyomán komoly diplomáciai harc kezdődött Kína és az ázsiai ország felelősségét firtató országok között. Az Egyesült Államok után már Ausztrália is egyértelművé tette, független vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy kiderüljön, honnan és miként terjedt el a kórokozó az egész világban. Peking hallani sem akar a nyomozásról, és gazdasági szankciókkal fenyeget.
A kínai nyomásgyakorlás kapcsán az Európai Unióban is kisebb botrány robbant ki, miután kiderült, hogy egy pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumban a kínai félrevezető kampányokról szóló részt átszövegezték, és a kikerültek belőle az ázsiai országot ért bírálatok. Petr Stano bizottsági szóvivő visszautasította az elsőként a New York Times cikkében megfogalmazott vádakat, mi szerint az EU meghajolt volna a kínai akarat előtt, és hangsúlyozta, minden intézményben, így a sajtóban általános az, hogy a belső kommunikáció belső felhasználásra készül, míg a nyilvánossághoz egy másik változat jut el.