NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A koronavírus és a madárinfluenza egyszerre sújtja a baromfiágazatot

Baromfifeldolgozó üzem
Baromfifeldolgozó üzem Szerzői jogok Sergei Grits/AP
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egyszerre kell küzdeniük a baromfitenyésztőknek a madárinfluenza terjedésével és az európai túlkínálat okozta árzuhanással.

HIRDETÉS

A baromfiágazatban is gondokat okoz az új koronavírus-járvány. Az EU tagállamaiban 20-40 százalékkal visszaesett a kereslet a vendéglátó- és a szálláshelyek bezárásával. Magyarországon is hasonló a helyzet, az éttermekből és a szállodákból elmaradtak a vendégek. Az új koronavírus mellett a madárinfluenza terjedése is nagy probléma, hazánkban baromfitelepek százain mutatták ki a fertőzést.

Bács-Kiskun és Csongrád megyében már 226 állattartó telepen mutatták ki a madárinfluenzát (H5N8), jelentette be az országos főállatorvos, Bognár Lajos hétfőn. Mintegy 3,5 millió állatot öltek le, ebből megelőző céllal mintegy 870 ezret.

Az állománysűrűség csökkentésével is igyekeznek megakadályozni a vírus terjedését. Az állattartó telepek szinte egymást érik az Alföld több táján, ezeken a területeken villámgyorsan terjedhet a kórokozó. A telepek felszámolása az állategészségügyi hatóság által elrendelt állatjárványügyi intézkedés, ezért kártalanítás illeti meg a gazdálkodókat. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a jogszabályoknak megfelelően tartották az állatokat.

Az országos főállatorvos kiemelte, hasonlóan más európai országokhoz, nagy valószínűséggel a madárinfluenza-vírus fertőzést Magyarországon is a vándorló vadmadarak okozták. Az általuk terjesztett kórokozók a baromfitartó telepekre bejutva megbetegítették az állatokat, és onnan kiindulva vette kezdetét a gazdaságok közötti terjedés.

Bognár Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy januárban elrendelte a baromfik kötelező zártan tartását az egész országra. Ez az intézkedés éppen a vadmadarakkal történő fertőzés lehetőségét kívánta megakadályozni, a veszélyt csökkenteni.

Az országos főállatorvos elmondta: mint a koronavírus esetében, a madárinfluenza esetében sem lehet pontosan meghatározni a járvány végét.

A H5N8 vírustörzs először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Magyarországon utoljára 2016-2017-ben kellett megküzdeni a betegséggel.

A madárinfluenza terjedésével párhuzamosan a baromfiágazatot szerte Európában a túlkínálat miatt kialakult áresés is sújtja. Az Európai Unión kívüli harmadik országokból érkező import átmeneti korlátozásával lehetne kezelni a problémát a Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint.

A BTT elnök-igazgatója, Csorbai Attila hétfőn azt nyilatkozta a Világgazdaság című lapnak, hogy Európában mindenhol túlkínálat alakult ki. Eközben folyamatosan érkeznek a harmadik országokból az EU-ba az évi 850 ezer tonna import tételei, elsősorban Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából.

Az importőrök annak érdekében, hogy ne veszítsék el szállítási jogaikat, továbbra is szállítanak, és tárolják az árut, amíg újra nem indulnak az éttermek és az idegenforgalom.

Magyarországon az élő csirke kilogrammonkénti felvásárlási ára 230 forint körül van, míg az új koronavírus-járvány előtt 250 forint körül volt. Az átlagos önköltség viszont 240-245 forint.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Fájni fog a magyar baromfitartóknak, ha az Európai Bizottság betiltja a tyúkok ketreces tartását

Közeleg az infuenzaszezon

A rendszerváltás előtti szint felére akarja csökkenteni a kibocsátást a magyar kormány 2030-ig