Fájni fog a magyar baromfitartóknak, ha az Európai Bizottság betiltja a tyúkok ketreces tartását

Fájni fog a magyar baromfitenyésztőknek, ha az Európai Bizottság tényleg betiltja a tyúkok ketreces tartását. A Magyarországon nevelt tyúkok 80-85 százalékát ugyanis még mindig így tartják, és csak a fennmaradó 15-20 százaléknak jut ki a kíméletesebb "alternatív" formák valamelyike. Az új uniós szabályozásra tett javaslatokat a héten hozzák nyilvánosságra - a magyarok mellett a francia gazdák is aggódnak.

A hét közepén mutatja be elképzeléseit az Európai Bizottság arról, hogyan kéne megváltoztatni a jelenleg használatban lévő, a baromfitartás módjára vonatkozó címkerendszert - írja a Le Monde.

Az állatok tartásának körülményei fontos kérdéssé váltak az Európai Unióban, egyre több figyelmet fordít erre a közösség vezetése. A Bizottság még 2021-ben döntötte el, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról, miután a tagországok lakossága sikeres összeurópai civil mozgalmat indított a kérdésben.

Alulról jövő kezdeményezést karoltak fel

Az "End the Cage Age" című polgári kezdeményezés 2018-ban indult, és miután összegyűlt a szükséges számú aláírás, az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy öt éven belül törvényjavaslatot terjeszt elő a ketrechasználat fokozatos megszüntetésére és végleges betiltására.

A baromfitartást az állatok életkörülményeinek vonatkozásában jelenleg négy kategória fedi le: ökológiai tartás, szabad tartás, alternatív tartás és ketreces tartás. A jelölések arra szolgálnak, hogy segítsék a fogyasztót döntése meghozatalában: melyik fajtát veszi meg tojás, illetve húsvásárláskor.

2013-ban az uniós szabályozás megváltozása miatt a gazdák egyszer már komoly beruházásokra kényszerültek, mivel a korábbiaknál nagyobb és kényelmesebb ketreceket kellett beszerezniük. Úgy tudni, hogy a javaslat ezeket az, úgymond, kényelmesebb ketreceket is ki akarja iktatni, és rá akarja szorítani az ágazatot a szabad tartásra.

A szabad baromfitartás még a nyugati gazdaságokban sem magától értetődő

Az nyilvánvaló, hogy a szabadon nevelt csirkék, illetve tojásaik azok, amelyek a legmagasabb, vagyis prémium minőséget képviselik - így ezeknek az ára is jóval magasabb, mint a legrosszabb minőségű, ketreces állattartásból származó tojásé. A szabad tartású csirkék azonban még Franciaországban is csak az állatállomány 20 százalékát teszik ki - Magyarországon pedig - egy 2018-as kimutatás szerint - majdnem nullát. Így aztán a magyar tojásfelhozatal legalább 80–85 százaléka is ketreces baromfigazdaságokból származik, és csak a maradék 15–20 kerül ki "alternatív" tartásból, amit a magyar vásárlók "mélyalmos" néven ismernek.

Franciaországban most nem négy, hanem öt kategóriába sorolják a baromfitermékeket: "tanyasi csirke hagyományos, szabad tartásban", "tanyasi csirke legelőn tartva", "kinti tartásból származó csirke", "mélyalmos tartásban nevelt csirke", vagy "valahány százalékban ezzel-azzal etetett csirke". legutóbbi kategóriában pontosan megadják, hogy milyen arányban mivel etetik az állatokat. A Francia Baromfitartók Szövetsége több megkeresést is kapott, mivel olyan hírek kezdtek terjedni, melyek szerint a Bizottság a kategóriák "kiüresítését" tervezi. Ezt azonban a brüsszeli szervezet határozottan cáfolta.

Versenyhátrányba kerülnének az európai gazdák?

Az ágazat azt is a Bizottság szemére hányja, hogy importkorlátozások bevezetése híján a ketreces tartás betiltásával csak növelik az ágazat versenyhátrányát a harmadik országokból érkező baromfitermékekkel szemben. A versenyhátrány elsősorban azokkal az országokkal szemben jelentős, amelyek valamilyen szabadkereskedelmi megállapodás keretében kedvezményes vámtarifák mellett, vagy vámmentesen szállíthatnak mezőgazdasági alapanyagokat az EU-ba. Az ilyen szabadkereskedelmi megállapodásokra jellemző, hogy az Unió számára jelentős értékkel bíró ipari alapanyagokért cserébe – például acél, nemesfémek, ritkafémek, technológia – lazít a mezőgazdasági termékeket érintő importkorlátozásokon.

Franciaország mellett Magyarország is régóta szorgalmazza egy olyan uniós szabályozás megalkotását, amely valódi piacvédelmet biztosít a tagállamok gazdálkodóinak, elsősorban az állattartóknak.