Az elmúlt 10 napban 40 százalékkal nőtt az azonosított fertőzöttek száma a szigorú óvintézkedések ellenére. Az egészségügyi rendszer egyáltalán nincs felkészülve a tömeges járványra.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány kezdete óta szakértők sora fejezte ki aggodalmát Afrika miatt: a fejlett világ mérsékelni tudja a pusztítást, de mi lesz, ha a kórokozó rászabadul a gyenge egészségügyi infrastruktúrával rendelkező legszegényebb kontinensre? Nos, a helyzet egyelőre még nem olyan rossz, a járvány azonban az elmúlt napokban erőre kapott. Az afrikai kormányok pedig mindent megtesznek, hogy megállítsák a koronavírust - a következmények ugyanis valóban borzalmasak lehetnek.
Április 26-án mindössze harmincezer koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Afrikában. A majdnem 1,3 milliárd embernek otthont adó kontinensen így körülbelül annyi az ismert fertőzött, mint a 8,5 milliós lakosságú Svájcban. Ráadásul az aktív esetek száma csak 20 ezer körül van, több mint 9 ezren már meggyógyultak a betegségből, 1300 halott mellett.
A fertőzöttek felét négy országban, Dél-Afrikában, Algériában, Marokkóban és Egyiptomban azonosították. A halottak száma Algériában a legtöbb, 400 feletti. Az adatok körül azonban sok a bizonytalanság, a különböző országokban ugyanis nagyon eltér az elvégzett tesztek száma. Népességarányosan Dzsibutiban tudnak a legtöbb koronavírusosról (majdnem 100 fertőzött 100 ezer lakosra, ez az arány Magyarországon 25,6/100 ezer), de az alig egymilliós lakosságú országban már tízezer tesztet végeztek el - nagyjából ugyanannyit, mint a szomszédos Etiópiában, ahol több mint százszor annyian élnek.
Afrikában is erőre kapott a járvány
Az alacsony számok azonban nem jelentik azt, hogy Afrikát elkerülné a koronavírus, csupán azt, hogy itt még sokkal korábbi szakaszában van a járvány, mint például Európában. „Még csak az elején járunk" - foglalta össze Dr. Mike Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzetekkel foglalkozó programjának igazgatója a helyzetet.
Az Egészségügyi Világszervezet úgy számol, hogy a következő három-hat hónapban tízmillió új fertőzött lehet Afrikában. A tendencia pedig már egyértelműen emelkedő: az elmúlt tíz napban több mint negyven százalékkal nőtt az azonosított fertőzöttek és a halottak száma is a kontinensen.
A helyzeten némileg javít, hogy a betegség elsősorban az idős korosztályra jelent veszélyt, Afrika lakossága viszont meglehetősen fiatal. A szubszaharai régióban mindössze 20 év az átlagéletkor, miközben Olaszországban 45. A régióban jellemző alultápláltság, és a különféle egyéb betegségek, például a HIV-fertőzés nagyobb elterjedtsége viszont rontja a kilátásokat.
A legnagyobb veszélyt pedig a sok országban borzalmas állapotban lévő egészségügyi rendszer jelenti. A kontinensen 54 ország található. A WHO összesítése szerint a szegényebbnek számító 43 államban összesen 5000 intenzív osztályos férőhely áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy 1 millió lakosra mindössze 5 darab intenzív osztályos ágy jut, miközben Európában 4000 - a különbség megdöbbentő, nyolcszázszoros. Lélegeztetőgépekből pedig sok államban alig néhány darab van, időnként még több tízmilliós országokban is.
Nagyon szigorú óvintézkedések
Nem meglepő tehát, hogy sok afrikai országban mindent megtesznek azért, hogy lassítsák a járvány terjedését. A kormányoknak ráadásul nagyobb tapasztalatuk van a járványok elleni harcban, mint Európában vagy Amerikában. 13 országban már azelőtt bezárták az iskolákat, hogy egyetlen embernél is kimutatták a fertőzést. A több mint 4 ezer ismert esettel rendelkező Dél-Afrikában a világ egyik legszigorúbb intézkedéscsomagja van érvényben: még a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók mozgását is korlátozzák, a szabályok betartását pedig a hadsereg ellenőrzi.
A legnépesebb afrikai államnak számító Nigéria már március végén lezárta a szárazföldi határait és a reptereit, nagyvárosait (például a 20 milliós Lagost) pedig vesztegzár alá helyezték. Zimbabwét szintén teljesen lezárták annak ellenére is, hogy még mindig csak 31 fertőzöttet azonosítottak, Kenyában pedig már több mint 400 embert tartóztattak le a kijárási korlátozások megszegése miatt.
Bár az óvintézkedések lassítják a járvány terjedését, komoly kockázatot is jelentenek: számos afrikai ország gazdasága ugyanis meglehetősen gyenge lábakon áll, és az államok egyszerűen nem tudják kisegíteni a forgalomkiesés miatt bajba került magánvállalkozásokat. Ghánában például ugyan az iskolákat zárva tartják, a vesztegzárat már szinte az összes nagyvárosban feloldották. A BBC tudósítója, Thomas Naadi szerint ennek oka az, hogy a korlátozások veszélybe sodorták a városi szegények megélhetését. A Kongói Demokratikus Köztársaság hasonló okokból enyhített a kijárási korlátozásokon a fővárosban, Kinshasában.
Az óvintézkedésekkel pedig egy másik probléma is a felszínre tört. Az Amnesty International civil szervezet szerint Dél-Afrikában, Zimbabwében, Kenyában és Nigériában a hatóságok emberi jogi jogsértéseket követtek el a korlátozások betartatása közben. A Covid State Watch civil szervezet munkatársa, Eda Seyhan így foglalta össze a helyzetet: