"Abban az időszakban, amikor egyre több ország enyhít majd a social distancing-intézkedéseken, mindennél jobban a tesztek fogják betölteni azt a funkciót, hogy már az első jelei felismerhetővé váljanak egy esetleges újabb kitörésnek, és ezáltal elébe lehessen menni az újabb hullámnak."
Míg Izland az élen áll koronavírus-tesztek végzésének gyakorisága szempontjából, az osztrákok pedig a jó középmezőnybe tehetők, Magyarország igencsak hátrafelé kullog egy 35 országot vizsgáló nemzetközi listán: Kanadában háromszor, Németországban négyszer, Észtországban hatszor annyi tesztet végeznek arányaiban, mint nálunk.
HIRDETÉSAz Our World in Data rangsorát alapul vevő OECD-jelentés szerint az április 12-től 19-ig bezáróan, ezer lakosra jutó elvégzett koronavírus-tesztek száma nálunk mindössze 5. Összehasonlításképpen: az első helyen álló izlandiaknál ez a szám 126 - igaz, ez kiugrónak számít, mert a lista 2. illetve 3. helyén álló észteknél és norvégoknál 31, illetve 26 tesztet végeztek ezer lakosra lebontva az adott időszakban.
Izlandon kivételes a helyzet
Izlandon február végén jelent meg a vírus. Az ottani helyzet kivételesnek számít, mert a 365 ezer lakosú szigeten a legtöbb országgal ellentétben mindenki számára biztosítanak tesztet, még azoknak is, akik nem produkálnak tüneteket.
A járvánnyal szembeni agresszív izlandi fellépés azonban bár példaértékű, de már nem egyedülálló a világon. Egy másik európai miniállam, Luxemburg szintén nagyon jó eredményeket produkált, a maga ezer lakosra jutó 56 tesztvégzésével.
Norvégia, Észtország és Svájc mutatója jóval magasabb az OECD-átlagnál, melyet azok az országok húznak le, ahol a lakosságszámhoz képest keveset tesztelnek: Magyarország vagy éppen Lengyelország. Ugyanakkor az is tény, hogy az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Svédországban sem végeznek túl sok tesztet a többi állam átlagához képest.
35 országot vizsgáltak
Az Our World in Data listája a rajta szereplő országok egészségügyi hatóságainak információira alapoz, amelyek különböző időpontokban teszik közzé adataikat, illetve az Oxfordi Egyetem német statisztikus-közgazdásza, Max Roser és csapatának elemzéseit veszi figyelembe.
A lista összesen 35 országot vizsgál, ahogyan az OECD által közzétett, április 15-étől számított, ugyancsak az Our World in Data adatait alapul vevő összesítés is: ez alapján 1000 főre lebontva 3.9 az elvégzett tesztek száma Magyarországon, ami a 32. helyezést jelenti. Nálunk rosszabb helyezést a görögök, Japán illetve Mexikó értek el.
Pontatlanságok adódhatnak
Mivel egy személyt többször is tesztelhetnek SARS-CoV-2-ra, az összesítéssel nem lehet azt meghatározni, hogy az összlakosság mely részét vizsgálták már, így az országok összehasonlításánál akadhatnak pontatlanságok.
Ennek oka, hogy a különféle országokban eltérő módszerek vannak érvényben a negatív teszteredmények bejelentésére, illetve az is lehetséges, hogy egyes helyeken nem fut be mindegyik, tesztet végző laborból eredmény: ez mind-mind pontatlanságokhoz vezethet. Például Ausztriában sem elsődleges feladata az illetékeseknek a negatív teszteredmények továbbítása, így az a hivatalos adatokban késleltetett megjelenést eredményez.
Tesztekkel elejét lehetne venni a járvány második hullámának
Az OECD nemrégiben közzétett Brief Policy-jában rá is mutatott a különböző országok tesztkezelésének egyértelmű különbözőségeire.
Abban az időszakban, amikor egyre több ország enyhít majd a social distancing-intézkedéseken, mindennél jobban a tesztek fogják betölteni azt a funkciót, hogy már az első jelei felismerhetővé váljanak egy esetleges újabb kitörésnek, és ezáltal elébe lehessen menni az újabb hullámnak.
Tesztelni, tesztelni, tesztelni
Szakértők egy gyorstanulmányban arra hívják fel a figyelmet, hogy létfontosságú tesztelni és szükség esetén izolálni legalább 70-90 százalékát azoknak az embereknek, akik bizonyítottan érintkeztek fertőzött személlyel - máskülönben nem lehet elkerülni a járvány újbóli fellángolását.
Mindehhez szigorú intézkedésekre van szükség, egyfelől a karantént megszegőkkel szemben, másfelől a kontaktrendszerek nyomonkövetését (például a kontaktokat "lenyomozó" applikációkkal) illetően. Mindennek megvalósulását hátráltatják viszont az ezzel kapcsolatban felmerülő adatvédelmi dilemmák, illetve a privátszféra sérülésének kérdése.