rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hat elvesztegetett hét krónikája: így halogatta Trump ösztöneiben bízva a vírus elleni lépéseket

Trump a koronavírusról beszél a Fehér Ház Rózsakertjében
Trump a koronavírusról beszél a Fehér Ház Rózsakertjében   -   Szerzői jogok  AP Photo/Kathy Willens
Betűméret Aa Aa

Senki sem tudta, hogy a világjárvány és a járvány ilyen méretű lesz” – hajtogatta még múlt hónapban is az amerikai elnök. Donald Trump többször is megismételte: senki sem számított a koronavírus következményeivel – írja terjedelmes tényfeltáró riportjában a New York Times.

Bármit teszünk, nem lesz jó vége” – a többi között ez állt abban az emailben, amit a Veteránügyi Minisztérium tapasztalt egészségügyi tanácsadója írt a kormány és az egyetemek köré csoportosuló egészségügyi szakembereknek még január 28-án. „A fertőzés méretét el sem tudjuk képzelni” – írta Dr. Carter Mecher kollégáinak.

Egy héttel azok után, hogy az első koronavírusos beteget azonosították az Egyesült Államokban – és hat hosszú héttel az előtt, hogy Trump elnök határozott lépéseket tett a fenyegető veszély, a járvány ellen, amely amerikaiak tízezreinek az életét olthatja ki – Dr. Mecher megkísérelt lelket verni az amerikai közegészségügy bürokratáiba, és felkészíteni őket a jóval drasztikusabb intézkedésekre.

Azon gúnyolódtatok, hogy az iskolák bezárását követeltem” – írta akkor a csoportnak. „Most már egyenesen a főiskolák és egyetemek bezárásáért sikoltok” – tette hozzá Dr. Mecher.

AP Photo/Charlie Neibergall
Tájékoztató egy iskola bezárásáról Des MoinesbanAP Photo/Charlie Neibergall

Pusztába kiáltott szó maradt. Január folyamán Trump többször is alábecsülte a vírus súlyosságát, és más témákra koncentrált. A kommunikáció kézben tartása, a napirend uralása és a gazdasági előnyök megóvása fontosabb volt számára. Arra hivatkozott, hogy a vírus a semmiből érkezett, következményeit pedig nem lehetett felmérni.

Az elnök január végén tette meg első, konkrét lépését a kínai beutazások korlátozásával. A közegészségügyi hivatalok azonban még mindig lépéshátrányban voltak.

A döntéshozatalt hátráltatta a régóta folyó vita is, arról, miként kezeljék Kínát. A vírus kérdése hátrébb szorult a témák sorrendjében, nehogy felzaklassák Kínát a kereskedelmi tárgyalások közepette. Utólag azonban a világ két vezető nagyhatalma még megosztottabb azok után, hogy szembesültek a 21. század első igazán globális fenyegetésével.

Az elnök teljesítményének hiányosságait folyamatos televíziós megjelenéseivel és a nemzettel folytatott párbeszédével próbálta ellensúlyozni.

Már januárban megkongatták a vészharangot

A New York Times azonban tucatnyi interjúval, emailek és feljegyzések elemzésével felgöngyölte a történteket.

A világjárvány követésével megbízott Nemzetbiztonsági Tanácsot már január elején figyelmeztették a fertőzés terjedésére az Egyesült Államokban. Az otthonról végzett munkát javasolták, és a Chicago méretű városok lezárását. Trump elnök ezekkel az intézkedésekkel márciusig várt.

Noha az elnök hetekkel később cáfolta, kereskedelmi tanácsosa már január 29-én írt feljegyzésében a koronavírus-járvány potenciális veszélyeire figyelmeztetett. Peter Navarro szerint akár fél millió halottal, és több ezer milliárd dolláros gazdasági veszteséggel lehet számolni.

Közvetlenül figyelmeztette az elnököt a járványra Alex M. Azar II. Egészségügyi minisztere a január 30-án folytatott telefonbeszélgetés folyamán két hét alatt másodszor hívta fel Trump figyelmét a vírus veszélyére. Az elnök különgépén, az Air Force One-on fogadta a hívást, ami után vészmadárnak nevezte Azart.

Azar februárban jelentette be, hogy az amerikai kormány öt város bevonásával a vírus terjedését fogja mérni, ami alapján a szakértők előrejelezhetik a következő gócokat. Az intézkedés heteket késett. Emiatt az illetékeseknek semmilyen rálátásuk nem volt a fertőzés terjedésére. „Navigációs berendezések nélkül repülünk” – mondta utóbb egy kormányzati tisztviselő.

A kormányzat vezető egészségügyi szakértői csak február harmadik hetén javasolták az elnöknek az új megközelítési módot, benne azt, hogy az amerikaiak figyelmét fel kell hívni a veszélyre, a közösségi távolságtartás szabályaira, és az otthonról végzett munka szükségességére. A Fehér Ház azonban még ekkor is a tweeteléssel volt elfoglalva, így további sorsfordító hetek múltak el, amíg az elnök magáévá tette a javaslatokat. A vírus eközben szinte akadálytalanul terjedt.

Trump csak március derekán hagyta jóvá a közösségi távolságtartás szabályaira vonatkozó, az egész országra kiterjedő javaslatot. A gazdaság megbénulását kiváltó intézkedés – közvetlen munkatársai szerint – sokkolta. A válság alakulása miatt „maga alatt volt”, és „zavart” – ezt mondták róla. A gazdaság, amitől újraválasztását remélte, romokban hevert.

Trump azonban gyorsan feléledt, és megpróbálta újraírni az eltelt hónapok történelmét. Egy adott pillanatban azt tette közzé, hogy „tudtam a világjárványról még mielőtt annak hívták volna”, egy másikban pedig magát a nemzet „vezérszurkolójának” nevezte.

Trump szövetségesei és egyes kormányzati tisztviselők igazságtalannak nevezik a Trump elleni bírálatokat. Azt mondják: a kínai kormány félrevezette a világot. Azzal is védelmezik, hogy nem kapott megfelelő információkat.

Miközben a média és a demokraták januárban és februárban nem ismerték fel a vírusveszélyt, Trump elnök kemény intézkedéseket tett az amerikaiak megóvása érdekében. A szövetségi kormányzat teljes erejét bevetve akadályozta meg a vírus terjedését” – mondta a többi között Judd Deere, a Fehér Ház szóvivője.

Adódtak kulcsfontosságú pillanatok, amikor Trump megelőzhette volna a vírus terjedését ahelyett, hogy lépéseivel lemaradt volna. Az intézkedések megvilágíthatják újraválasztási kampányát. De mindenekelőtt hagyatékát.

Az elszigetelés illúziója

A kormányzat közegészségügyi csapata számára február utolsó hetén világossá vált, hogy a fertőzés gócának számító iskolákat és vállalkozásokat be kell zárni. A Fehér Ház légörvényeiben azonban további három hetet vett igénybe az elnök meggyőzése arról, hogy a fertőzés megakadályozása érdekében haladéktalanul lépni kell, ellenkező esetben irtózatos következményekkel kell számolni.

Dr. Robert Kadlecnek, az egészségügyi minisztérium katasztrófaelhárításért felelős tisztségviselőjének február 21-én sikerült meggyőznie a Fehér Ház válságtörzsét, hogy a kérdés nem tűr halasztást. A kormányzati stratégiában mély törések mutatkoztak a kérdés megítélésében, miként lehet a vírust távol tartani az Egyesült Államoktól. Le kellett zárni az országot a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. A kérdés: mikor?

A járvány ekkor már riasztó méreteket öltött a világban, és megfékezhetetlenül terjedt a Közel-Keleten. Világos volt, hogy a kormánynak a tesztelést kell szorgalmaznia.

Az elnököt mindez nem aggasztotta. Előrejelzése szerint áprilisban, „amikor egy kissé melegebb lesz, a járvány varázslatos módon abbamarad”. A Kongresszustól pénzt kért a széleskörű, országos járvány kezelésére, miközben az egészségügyi szolgálatot mindinkább aggasztotta a maszkok, lélegeztetők és más szükséges berendezések beszerzése.

Az elnöki döntés drámaian megváltoztathatta volna a járvány menetét – a betegek és halálos áldozatok számát.

AP Photo/John Minchillo
A koronavírus áldozatainak tömegsírja BronxbanAP Photo/John Minchillo

A válságtörzs az előző évi influenzajárvánnyal hasonlította össze a koronavírus-járvány alakulását. A Dr. Kadlec által vezetett, az általa „Bíborfertőzésnek” nevezett elemzés 110 millió fertőzöttel, 7,7 millió kórházi ápolttal és 586 ezer halálesettel számolt a Kínából kiindult járvány után.

A kijózanító eredmény nyomán az akkor még Azar vezette válságtörzs a közösségi távolságtartás mielőbbi bevezetését javasolta még annak az árán is, hogy súlyos fennakadást okoz az amerikai gazdaságban és milliók életében.

A csillapítás négy lépése

Dr. Kadlec ezek után társaival egy tervet mutatott be az elnöknek. A „Csillapítás négy lépése” olyan intézkedés-sorozatot vetített előre, amire korábban nemigen volt példa az Egyesült Államok történelmében.

Az elkövetkező napok elnöki fordulatai azonban mellékvágányra siklatták az elképzelést. Február utolsó napjai bizonyították az elnök alkalmatlanságát vagy akaratának hiányát. Nem vette komolyan a hozzá érkező figyelmeztetéseket.

Dr. Kadlec hiába akart nyomban találkozni az elnökkel. Trump már úton volt India felé.

Egy február 14-én keltezett feljegyzés vázolta, mit kellene tennie az amerikai kormányzatnak a Covid-19-cel szemben. A drasztikus intézkedések kilátásba helyezték a tömegrendezvények korlátozását, a sportesemények és fellépések felfüggesztését, az iskolák bezárását és a csaknem 100%-os távmunka bevezetését.

Trump épp különgépére kapaszkodott fel Indiában, amikor február 25-én Dr. Nancy Messonnier, a Légúti Megbetegedések Nemzeti Központjának igazgatója visszafogottan tájékoztatta a nyilvánosságot a közösen elfogadott intézkedések fontosságáról – anélkül, hogy ehhez elnyerte volna az elnök jóváhagyását.

Trump 18 órás, hazafelé tartó útján tombolt, amikor tudomására jutott, hogy Dr. Messonnier bejelentése tőzsdei zuhanást váltott ki. Amint landolt a gépe, február 26-án hajnali 6-kor máris hívta Azart, és dühöngve közölte, hogy Dr. Messonnier fölöslegesen riogat.

Az aznap estére tervezett Fehér Ház-i megbeszélés a közösségi távolságtartás szabályiról elmaradt, helyette Trump sajtóértekezleten jelentette be, hogy a válsághelyzet irányításával alelnökét, Mike Pence-t bízza meg.

AP Photo/Steve Helber
Mike Pence alelnök a válsághelyzet kezelésének vezetőjeként a WalmartbanAP Photo/Steve Helber

Az alelnök arra kapott megbízást, hogy fékezze meg a riogató híreket. Az egészségügyi illetékesek csak Pence-szel egyeztetve jelenhettek meg a nyilvánosság előtt. További három hetet kellett várni, amíg Trump bejelentette a közösségi távolságtartással kapcsolatos intézkedéseket.

A káosz következménye

A Trump vezette Fehér Házban uralkodó káosz nem enyhítette a válságot. A tervezés akadozik, a végrehajtás kudarcot vall, és mindez párosul az elnök magatartásával, aki a hírekre összpontosít, és inkább saját megérzéseire hagyatkozik.

Trump figyelmét ráadásul januárban más dolgok vonták el: összetűzése Iránnal, a kereskedelmi tárgyalások Kínával, no meg az ellene indított alkotmányos vádemelési eljárás.

Azar január 18-án hívta fel a floridai birtokán lazító elnököt a vírus potenciális veszélyeivel kapcsolatban, Trump azonban akkor még múló problémának nevezte a járványt.

Mindent az ellenőrzésünk alatt tartunk” – nyilatkozta néhány nappal később a davosi fórumon. „Minden jóra fordul” – tette hozzá.

A Nemzetbiztonsági Tanács január 27-i ülése zsúfolásig megtelt magas és alacsonyabb rangú hivatalnokokkal. Sokuknak csak állóhely jutott. A világjárványra való felkészülés még ekkor sem került szóba. Helyette Azar ismertette 20 percben minisztériuma felkészültségét. Utána Stephen E. Biegun, az újonnan kinevezett külügyminiszter-helyettes vázolta azokat a terveket, amelyek szerint felszólítanák az amerikaiakat, hogy tartózkodjanak a kínai utazástól. A vita civakodásba torkollott.

Január 30-án Mick Mulvaney, a Fehér Ház akkori, megbízott kabinetfőnöke, és Azar felhívta az elnöki gépen utazót Trumpot, kiderítendő, hogyan dönt a kínai utazásokról. Azar azzal érvelt, hogy a vírus világjárvánnyá fajulhat. Bírálta Kínát, mert nem átláthatóan viselkedett.

Trump azonban elvetette Kína bírálatát azzal, hogy épp eleget foglalkoztak vele. Ne pánikoljon, mondta az elnök.

AP Photo/Patrick Semansky
Landol az Air Force OneAP Photo/Patrick Semansky

Február közepén Azar széleskörű tesztelést sürgetett, javaslata azonban kudarcba fulladt, mert nem kapta meg a 100 millió dolláros költségvetési támogatást.

A fertőzöttek száma az Egyesült Államokban február végén, március elején kezdett emelkedni. A Fehér Ház azonban még ekkor sem foglalkozott a védőfelszerelés és a lélegeztetőgépek beszerzésével.

Ehelyett Trump csak abba egyezett bele, hogy március 11-én – az Olaszországban drámaian terjedő járvány láttán – az Ovális Irodából bejelentse: korlátozzák az európaiak beutazását az Egyesült Államokba.

Nem sokkal ezt követően Dr. Scott Gottliebnek, az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal volt vezetőjének, Jared Kushnernek, az elnök vejének a közbenjárásával sikerült bejutnia Trumphoz. Az volt a feladat, hogy tájékoztassa az elnököt a helyzet súlyosságáról. Ebben egyébként kulcsszerepe volt Mike Pence alelnöknek is.

A helyzet ismerői szerint azonban a végén Dr. Deborah Birxnek, a veterán AIDS-kutatónak sikerült meggyőznie az elnököt, aki csatlakozott a válságtörzshöz. Lágyan beszélt, használta a táblázatokat és grafikonokat, amelyeket Trump is kedvelt. Az elnök elegánsnak tartotta a hölgyet.

AP Photo/Evan Vucci
Deborah Birx az elnökkel (archív)AP Photo/Evan Vucci

Az elnök végül március 16-án hirdette meg a közösségi távolságtartás útmutatóit. Azt mondta: átmenetileg, kéthetes hatállyal. Az ezt követő gazdasági megrázkódtatások után folyton ismételgette, hogy rövidesen felfüggeszti a korlátozásokat.

Trump néhány nappal később a televízióból értesült, hogy gyermekkori lakhelyétől nem messze, a queensi Elmhurst Kórházban 13-an haltak meg a koronavírus következtében alig 24 óra alatt.

AP Photo/Kathy Willens
Az Elmhurst Kórház QueensbenAP Photo/Kathy Willens

A korlátozásokat az elnök azóta sem függesztette fel.