rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Passzivitása miatt bírálják a horvát elnököt, bár egy hónap alatt többször is nyilvánosság elé állt

Zoran Milanović, horvát államfő a földrengés okozta károk megtekintése előtt
Zoran Milanović, horvát államfő a földrengés okozta károk megtekintése előtt   -   Szerzői jogok  AP Photo/Darko Bandić
Betűméret Aa Aa

Horvátországban március 12-én hirdettek járványhelyzetet. Zoran Milanović államfő másnap sajtóértekezletet tartott, hat nappal később pedig televíziós üzenetben fordult a nemzethez. A földrengést követően röviden újra hallatott magáról: egy kicsit tömjénezte, majd egy kicsit bírálta a kormányt. Háromszor változtatta meg véleményét a közszolgálati bérekről. Tegnap interjút adott – a horvát Index így foglalta össze a köztársasági elnök tevékenységét az eltelt egy hónapban.

Miközben Milanović azt állította, hogy a munkáját végzi, a portál megkísérelte kideríteni, mit csinált az eltelt egy hónapban. Arra emlékeztet, hogy az elnöki hivatal költségvetése évi 39,7 millió kunába (átszámítva: több mint 1,8 milliárd forintba), havonta 3,3 millió kunába (152 millió forintba) kerül. Vajon indokoltak ezek a kiadások? – teszi fel a kérdést a horvát Index.

Milanović közösségi távolságtartással viszonyul a nyilvánossághoz

A portál nem tudott felidézni konkrét tényeket az elnök megnyilvánulásaiból, aki többször hangsúlyozta, hogy „mindenről tájékozott”, ugyanakkor a „szerencse tényezőjéről” beszélt.

Azt is javasolta, hogy a lakosság halmozzon fel kéthetes élelmiszerkészletet, ami egyenesen ellenkezett a horvát operatív törzs ajánlásával.

Jó, ha az emberek minél többet vásárolnak. Az nem pánik” – idézi az index.hr az elnököt.

Eközben néha arra hivatkozott: jogköre nem teszi lehetővé, hogy bizonyos dolgokkal foglalkozzon.

Március 18-i beszédében arra emlékeztetett, hogy a járvány nem háború, bár lesznek következményei.

Milanović: csökkenthetik a béremet, és a kormányfőjét, de a közszolgálatban dolgozókét nem

Többször ellentmondásosan nyilatkozott a közszolgálatban dolgozók fizetéséről. Azt mondta: csökkenthetik az ő bérét, és Andrej Plenković kormányfőét, de nem az ott dolgozókét.

Később – erre rácáfolva – már azt mondta: „Itt az alkalom, hogy a közszolgálat, egyes minisztériumot, közintézmények, iskolák is kivegyék részüket a teherviselésből.

Közben fogadta Giorgio Lingua pápai nunciust, akivel – a portál beszámolója szerint – szívélyes tárgyalásokat folytatott, szájmaszk nélkül.

Az elnök április első hétvégéjén Damir Krstičević védelmi miniszter kíséretében arra is időt szakított, hogy kihajózzon az Adriára. Ekkor megállapította, hogy a járvány elleni harc jó – írja epésen a portál.

Szükségünk van egyáltalán az elnöki hivatalra?

A horvát államfő tevékenységének tételes felsorolása után a horvát Index azt kérdezte olvasóitól, vajon ez sok vagy kevés az éves csaknem 40 millió kunás költségvetéshez képest?

Forrás: index.hr

A nem reprezentatív közvéleménykutatás szerint a válaszadók 40%-a szerint meg kell szüntetni a horvát elnöki hivatalt; 38%-a szerint nem kell felszámolni, de alaposan meg kell nyirbálni költségvetését; 22%-a szerint pedig fenn kell tartani jelenlegi formájában.