A koronavírus elleni küzdelemben hasznos lehet a top 3 pusztító betegség idején elkövetett hibákra visszagondolni.
HIRDETÉSRendkívül érdekes képen hasonlítja össze a Visual Capitalist oldal, milyen és mekkora járványokkal szembesült már az emberiség. A weboldal ábrája jól érzékelteti, hogy az egyes történelmi jelentőségű járványok időben és dimenzióban hol helyezkednek el egymáshoz képest.
A betegségek egyidősek az emberiséggel, de amint az emberek áttértek a földművelésre, a járványok terjedése drámaian felgyorsult. A kereskedelem megjelenése tovább rontott a helyzeten, hiszen általa még több ember érintkezett egymással, ráadásul az állatokról emberekre is átterjedő betegségekis könnyebben „átugrottak” a sokat utazókra. A korai időkben olyan betegségek terjedtek el, mint például a malária, a tüdőbaj, a lepra, az influenza vagy a himlő. Ráadásul az emberiség minél civilizáltabbá vált, minél nagyobb városokban lakott, minél egzotikusabb úticélokra jutott el, és minél különfélébb népekkel, állatokkal érintkezett, annál nagyobb lett a világjárványok esélye.
A "top 3" járvány a világtörténelemben
Az egyik legismertebb és a fent idézett cikkben közölt ábrák szerint a legnagyobb járvány a történelemben az úgynevezett Fekete Halál volt, amely 1347 és 1351 között tombolt. A patkányok bolhái által hordozott bubópestis kétszázmillió ember halálát okozta, az akkori európai lakosság mintegy 30-50 százalékát kiirtva.
A valaha tapasztalt második legnagyobb járvány az 1520-ben kezdődött himlő volt, amelyet a konkvisztádorok hurcoltak be az amerikai kontinensre. Szakértők úgy vélik, a kontinens őslakosainak 90-95 százalékát kiirtották azok a betegségek, amelyeket a gyarmatosítók hoztak magukkal, mert előbbiek immunrendszere teljesen felkészületlen volt az általuk nem ismert kórokozókra. A himlő 200 éven át szedte áldozatait Közép-és Dél-Amerikában, 56 millió embert ölt meg. Történészek szerint az inka civilizáció bukását is ez okozhatta.
A történelem harmadik legnagyobb járványa, a spanyolnátha az egyik legismertebb, hiszen a 20. században tombolt, és számos film, valamint regény is megörökítette a pusztítást, amit az emberek körében végzett. Az első világháború lezárásának környékén kezdődött, és megtizedelte a már egyébként is rosszul táplált, és a háború négy éve által megtépázott immunrendszerű Európa lakosságát. Szakértők szerint ezt a betegséget a H1N1 vírus okozta, és valószínűleg disznókról terjedt át az emberekre. 1918-19-ben tombolt, 40-50 millió ember halálát okozva.
Hírhedt járványok
Ismert még a történelemkönyvekből a Londonban, 1665-ben mintegy 100 ezer embert elpusztító „Londoni Nagy Pestis”.
A 20. század egyik legrosszabb emlékezetű járványa a HIV/AIDS, ami a mai napig tart, de mostanra gyógyszerekkel kezelhetővé vált a betegség. Akik meg is fertőzödnek HIV-vel, normális életet tudnak élni, míg a '80-as években halálos ítéletnek számított, ha valakiről kiderült, hogy elkapta a vírust. Az AIDS 1981-től kezdődően keltett riadalmat, és csimpánzokról terjedt át az emberekre. Először a meleg közösségekben ütötte fel a fejét, ahol szélsebesen kezdett terjedni a '80-as években, szexuális érintkezés által. Addig, amíg meg nem találták, hogyan kell kezelni az immunrendszert gyengítő vírust, becslések szerint 25-35 millióan haltak bele a betegségbe, illetve a legyengült immunrendszer okozta egyéb szövődményekbe.
Az AIDS-es betegeknek különösen nehéz dolguk volt, amíg az orvostudomány ki nem ismerte teljesen a HIV vírus működését, hiszen rengeteg előítélet keringett állapotukról, és sok doktor sem merte őket ellátni. Az őket körülvevő stigma lebontásában elévülhetetlen érdemei vannak a néhai Diana wales-i hercegnőnek, aki akkoriban, amikor még az terjedt az AIDS-es vagy HIV-vel fertőzött betegekről, hogy érintéssel is képesek átadni a kórságot, meglátogatott egy AIDS-es betegeket gondozó alapítványt, ahol többekkel is kezet fogott kesztyű nélkül. A kép bekerült az újságokba, és ezáltal csökkent a betegséget körülvevő félelem.
Emlékezetes a 2009-2010-es sertésinfluenza, amely mintegy 200 ezer ember halálát okozta. Az első riadalmat a 21. században a SARS koronavírus okozta, ami 2002-ben ütötte fel a fejét, denevérekről, illetve cibetmacskákról átterjedve az emberekre.
Az ebola, ami egyébként már a '80-as években ismert volt, és akkor is afrikai majmoktól kapták el emberek, 2014-ben ismét visszatért: a vérzéses láz két évig szedte áldozatait, főleg Afrikában, mintegy 11 ezer embert megölve.
A MERS, vagyis a közel-keleti koronavírus 2015-ben kezdődött, és voltaképpen még mindig tart. Denevérekről és tevékről terjedt át az emberekre, és mintegy 850 embert ölt meg. Ez ellen azonban már létezik vakcina, és a szervezetünk is megtanult hozzá alkalmazkodni.
El is érkeztünk napjainkhoz: a COVID-19-nek nevezett koronavírus 2019 végén kezdődött, a kínai Vuhanból indult ki. Egyelőre nem biztosak abban a tudósok, milyen állatról terjedt át a vírus az emberre, de azt feltételezik, hogy tobzoskákról. 2020. március 15-éig 6400 ember halálát okozta a vírus, és soha nem látott mértékben változtatta meg az emberek életét az utóbbi hetekben az önkéntes karanténokkal és az utazási lehetőségek brutális korlátozásával.
Ma is elkelne egy Semmelweis
Jól látható fenti adatokból, hogy habár a járványok továbbra is az emberiség velejárói, a halálos áldozatok száma jelentősen csökkent az évszázadok alatt - köszönhetően az egészségügy fejlődésének, és annak is, hogy ma már sokkal többet tudnak a szakértők arról, miképpen terjednek a járványok, és mi lehet a kiindulópontjuk.
Még a 19. században is azt gondolták az orvosok, hogy a kórokozók a miazmával, vagyis a kóros levegővel terjednek, amiben részben persze igazuk is volt, de például a kolera nem a levegővel, hanem a közkutakról származó vízzel terjedt a viktoriánus kori Londonban. Erre akkor egyetlen orvos gondolt csak, John Snow, aki alapos nyomozással derítette fel a halált osztó kutat, és érte el a hatóságoknál, hogy zárják le azt, hogy onnan ne hordhassanak vizet haza az emberek.
A gyermekágyi lázat sem a levegőből érkező kozmikus sugarak okozták, mint az a Semmelweis életéről szóló magyar filmben megjelenítik, amikor több gondot fordítottak arra az orvosok, hogy a szerintük káros sugárzást kivédjék a nők ágya körül, míg arra senki nem gondolt, hogy kezet mosson, amikor a terhes vagy éppen szülő nőkhöz nyúl. Semmelweis tévedhetetlen logikával következtette ki, hogy a mosdatlan kezű és az orvosi célokból boncolásokat végző sebészek a halottakról viszik át a kórokozót a nőkre.