NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egyre fontosabb a fenntartható fejlődés az Európai Unióban

Együttműködésben a The European Commission
Egyre fontosabb a fenntartható fejlődés az Európai Unióban
Szerzői jogok euronews
Írta: Efi KoutsokostaMagyar Ádám
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Real Economy stábja Dániába látogatott, hogy bemutassa a legzöldebb európai gazdaságot.

A Real Economy legújabb részében bemutatjuk az EU stratégiáját az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak beépítésére a tagállamok költségvetésébe, amit az Európai Szemeszteren keresztül ellenőriznek. Dániában utánajártunk, hogy halad az ország a célok teljesítésével, és megkérdeztük a külügyminisztert, mit tehet Európa a fenntarthatóságért.

Az első szénsemleges város

Dániát sokszor a tiszta energia, a fenntarthatóság és a klímavédelem élharcosaként emlegetik. De hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

A Zero projekttel Sønderborg az első szénsemleges európai várossá szeretne válni. Meg akarja mutatni, hogy ezt a célt 2029-ig el lehet érni, a helyi lakók és vállalatok aktív közreműködésével. A projektet a város vezetése indította, és a dán energetikai cégek is támogatják.

A szén-dioxid kibocsájtás máris 40 százalékkal csökkent a városban az ezt ellenőrző cég szerint. Azonban még mindig 700 ezer tonna kibocsájtástól kell megszabadulni. Egy szélerőműfarm kialakításával pár éven belül ennek nagy része meg is valósulhat.

A Zero projektbe egy üzletlánc is beszállt 2016-ban, a cél egy fenntartható üzleti terv.

„A szupermarketekben sok pénzt költöttünk a világításra és mérőműszerek kihelyezésére. Egy cég nyomon követi a lámpák, a fűtés, a szellőztetés és a hűtők költségeit. Az egészbe nagyjából 2,2 millió dán koronát fektettünk, ami már vissza is jött, úgyhogy nagyon megérte” - mesélte az üzletlánc egyik alkalmazottja, Asger Skov Nielsen.

Euronews

A Zero projektben a cégek mellett a helyi lakosok is részt vesznek. A megújuló energiaforrásokon alapuló távfűtés bevezetésével és napelemekkel sokat lehet csökkenteni a légszennyezésen. Az állami bérlakásokban komolyan veszik a célokat.

„Sok felújítás volt, és számos problémát megoldottunk. Sok pénzt spóroltunk, annak ellenére is, hogy a rezsi egy kicsit emelkedett. Nagyszerűen együtt tudunk működni, és a lakók elégedettek a környezettel” - mondta az egyik lakó, Jørgen Brodersen.

Sønderborg össze akarja kötni az energia előállítóit a felhasználókkal. Hamarosan átadnak két biogázüzemet, ezek a mezőgazdasági, ipari és házi hulladékból állítanak majd elő energiát. A tömegközlekedésben is bioüzemanyagot használnak. Minden problémát azonban még nem sikerült megoldani.

„A pénz és a technológia a rendelkezésünkre áll. A legnehezebb az a dologban, hogy meg kell változtatnunk az életmódunkat. Arra kell fókuszálnunk, hogy fenntarthatóbbak legyünk, és példát mutassunk a világnak” - foglalta össze a célokat a projekt vezetője, Hans Lehman.

Zöld gazdaság és munkahelyteremtés

Vissza Koppenhágába. Dánia külügyminiszterétől, Jeppe Kofodtól azt próbáltuk megtudni, hogy mennyire realisztikus Európát Dániává változtatni a zöld energia és a társadalmi egyenlőség tekintetében. A kérdező: Efi Kucokoszta.

Melyek a legfontosabb szabályozások, amelyekkel egy európai ország meg tudja valósítani a fenntartható fejlődési célokat 2030-ig?

Először is azt gondolom, hogy minden tagállamnak ambiciózus célokat kell kitűznie 2030-ra a klímavédelem, a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás tekintetében. Ezután meg kell nézni, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésükre. Megfelelő szabályozásra van szükségük, partnerként kell tekinteniük a privát szektorra, a vállalatokra és a befektetőkre. Néhány országnak ez fájdalmas folyamat lehet, meg kell szabadulniuk például a széntől, és át kell képezni az embereket. Például a szénbányászokat vagy az erőművekben dolgozókat.

Hogyan lehet tőkét szerezni ezeknek a céloknak az eléréséhez?

Dániában azt tapasztaltuk, hogy nincsen ellentmondás a zöld átmenet és a versenyképes és befektetőket vonzó gazdaság között. Ez a két dolog kéz a kézben jár, hogyha jól csináljuk. A pénzügyi válság csúcspontja után, amikor rengeteg munkahely megszűnt Európában, Dániában egyedül a zöld szektor tudott bővülni. Az a jó hír, hogyha ügyesen csináljuk, az nemcsak az éghajlatnak, a környezetnek tesz jót, hanem munkahelyeket is teremt, és javítja a társadalom helyzetét a tagállamokban.

Euronews

Tehát ön szerint az átmenet anélkül is végbemehet, hogy sokan elveszítenék a munkájukat?

A fosszilis energiahordozókra épülő munkák meg fognak szűnni, de közben új munkahelyeket is kell teremtenünk. A nagy politikai kihívás az, hogy egy haldokló iparágból átvezessük az embereket egy új szektorba, új munkahelyekre. Ehhez átképzésre, és az állam részéről beruházásokra van szükség. És a fiatal generációt, az iskolásokat is fel kell készítenünk. Megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy innovatívan tudjanak dolgozni egy új, zöld gazdaságban. Mindkét intézkedéscsomagra szükség van, méghozzá most.

Ön szerint 2030-ig el lehet érni ezeket a célokat?

Ez egy hatalmas kihívás, nem szeretném lebecsülni. Dániában más országokhoz hasonlóan komoly olajválság volt a hetvenes években. Akkor azt mondtuk, hogy meg kell szüntetni a függésünket az olajtól, és ez sikerült. 2030-ra száz százalékban megújuló energiaforrásokra fogunk támaszkodni. Kína egyre erősödik, új technológiákra van szüksége, és India is hasonlóan fejlődik. És ott van még Afrika és Latin-Amerika is, nekik is szükségük van a mi technológiánkra és ötleteinkre. Úgyhogy ha meg tudjuk erősíteni ezt a szektort, új munkahelyeket teremthetünk Európában.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Aktivisták a biomassza uniós támogatásának leállítását követelik