Koszovó új miniszterelnöke exkluzív interjút adott az Euronewsnak.
**Koszovó új miniszterelnöke február eleje óta tölti be tisztségét. Ő vezeti a tárgyalásokat annak érdekében, hogy Szerbia elismerje Koszovót független államként. Albin Kurti exkluzív interjút adott az Euronewsnak.
**
- Megfelelő párbeszédet akarunk, amely jól elő van készítve, és a helyes alapelveken alapszik. Természetesen a köztársaságunk elismerését kérjük. Úgy gondolom, hogy Szerbiának szembe kell néznie saját múltjával, a háború alatt elkövetett összes jogellenességgel és bűncselekménnyel. Úgy hiszem, hogy jó feltételeket teremthetünk a térség békéje és stabilitása érdekében. Szerbiát illetően egyenlőséget akarunk. Viszonosságot akarunk.
EURONEWS:
-Mit tud másképp tenni, mint az előző kormányok?
ALBIN KURTI:
- Két évtizede vagyok ellenzékben. Jól ismerem Szerbiát. És ők is jól ismernek engem. Két év, hét hónapot töltöttem el a börtöneikben még a Milosevics-korszak idején, de később is. Megérett az idő, hogy új párbeszédet kezdjünk mindkét fél megelégedésére, valamint a jövőbeni értékek és a múltbeli tények feltárására.
EURONEWS:
- Mi az ütemterve?
ALBIN KURTI:
- Azonnal tudunk kezdeni, amint az új kormány hatalomra lép Szerbiában. De a megállapodás tartalma fontosabb, mint az időkeret.
EURONEWS:
- Mi a véleménye Koszovó felosztásáról, a Szerbiának átadandó területekről? Ez valaha szóba kerülhet?
ALBIN KURTI:
- Koszovó nem vehet részt semmiféle úgynevezett földcsere vagy területcsere-projektben. Ezek a múltbeli projektek kudarcot vallottak, és a jövőben is kudarcra vannak ítélve, különösen most, amikor mi vagyunk hatalmon. Ha bárki újból megpróbálja ezeket, a területi megoldás az új konfliktusok biztos receptje lesz, nem pedig a békéé, amire szükségünk van.
EURONEWS:
- Azt mondta, hogy készen áll a szerb áruk 100% -os vámjának megszüntetésére, és ezt akarja az Egyesült Államok is. De ők ezt mindenféle más feltétel nélkül akarják. Ez lehetséges?
ALBIN KURTI:
- Sokféle nem vámjellegű akadály van, amit Szerbia vet ki Koszovó exportjára. Nem akarunk megtorló intézedéseket hozni, hanem viszonosságot akarunk az építő, egészséges kétoldalú kapcsolatok érdekében. Tehát az emberek a viszonosság mellett szavaztak.
EURONEWS:
- Tehát továbblépve, arra törekszik, hogy Koszovó egy nap EU-taggá váljon. De látja, hogy a szomszédai, Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamata megrekedt. Ez megváltoztatta Koszovó hozzáállását a csatlakozási folyamathoz?
ALBIN KURTI:
- Természetesen Albánia és Észak-Macedónia után jövünk, és az a döntés, hogy nem kezdenek tárgyalásokat e két országgal, csalódást okozott számunkra. De azt hiszem, hogy meg kell védeni az EU-t. Az Uniót ki kellene bővíteni a Nyugat-Balkánnal, és mi nem az EU szomszédai vagyunk. Az EU körbevesz minket.
EURONEWS:
- Találkozott önnel Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője és az amerikai különmegbízott, Richard Grenell. Gondolja, hogy azonos oldalon állnak Koszovó és Szerbia viszonyával kapcsolatban?
ALBIN KURTI:
- Richard Grenell ragaszkodott egy megállapodáshoz, amelyet tavasszal valósítanának meg. És ez természetesen nagyszerű lenne. De nem szabad veszélyeztetnünk az egyéb kapcsolatokat és a párbeszédet olyan megállapodásokkal, amelyeket túl korán terjesztenek föl elfogadásra.
EURONEWS:
- Az Európai Unió a szlovák külügyminisztert jelölte ki főtárgyalónak a párbeszéd megsegítésére. Josep Borrell, az Eu főképviselője spanyol. A két ország egyike sem ismeri el Koszovó függetlenségét.
ALBIN KURTI:
- Nem tudjuk meghatározni, ki milyen funkciót töltsön be Brüsszelben. Igen, ez némi szkepticizmust váltott ki a koszovóiak és az új kormány körében, hogy két olyan országból való ez a két magasrangú tisztségviselő, ahol nem ismernek el minket. Remélem, hogy nem az országukat képviselik majd, hanem az EU-t.
EURONEWS:
- Ez reális?
ALBIN KURTI:
- Nos, talán új megoldást kellene találni a Nyugat-Balkán teljes problematikájára az európai megoldás érdekében. És Koszovó függetlensége valóság. Úgy gondolom, hogy bárki tagadja ezt a valóságot, vagy bármilyen megoldást próbál találni anélkül, hogy ezt és az itt élő emberek akaratát elfogadná, nagyobb kárt fog okozni magának.
EURONEWS:
- Az ön pártja a hágai különleges bíróság felállítása ellen szavazott. Arra számítanak, hogy önök együtt fognak működni vele. Mennyire hajlandóak erre?
ALBIN KURTI:
- Nem sok mindent tehetek. Figyelembe véve, hogy a szakértői kamarák nemzetközi kötelezettséggé váltak. Majdnem öt évvel ezelőtt kétharmados többséggel szavazták meg őket a parlamentünkben. Ez egy különleges bíróság, amelynek szerintem nincs átláthatósága.
EURONEWS:
- Szeretné, hogy a különleges bíróságot Hágából közvetlenül Pristinába helyezzék?
ALBIN KURTI:
- Szeretném megerősíteni a helyi bíróságokat. A normál bíróságokat. Úgy gondolom, az igazságnak otthon kell megteremtődnie.
EURONEWS:
- Teljesen együtt fog működni a hágai különleges intézménnyel?
ALBIN KURTI:
- Az Igazságügyi Minisztérium együttműködik, bár ez az intézmény inkább a lehetőségein keresztül működik, mintsem a realitáson keresztül, mintha a cél az lenne, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KLA) nagyhatalmú politikusokká vált parancsnokait megfegyelmezzék, nem pedig az, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatok számára.
EURONEWS:
- De együtt fog működni? Megadja a kért információkat?
ALBIN KURTI:
- Ez nemzetközi kötelezettségünk.