Az Albin Kurti vezette baloldali Önrendelkezés a szavazatok közel negyvenkét százalékával győzött a koszovói választásokon. Ez bár győzelmet jelent, a kormányalakításhoz koalíciós partnerre lesz szüksége. A kormánynak szembe kell néznie a konfliktusos szerb-koszovói kapcsolatok problémájával is.
HIRDETÉS
A koszovói szerb kisebbség és a helyi között feszülő etnikai konfliktusok meghatározzák Koszovó az Európai Unióval, a NATO-val és az Egyesült Államokkal való kapcsolatát is.
Korábban az EU és az Egyesült Államok is sürgette a pristinai kormányt, hogy tartózkodjon a szerb etnikum elleni fellépésektől, tartva a balkáni konfliktusok kiújulásától. Emiatt a Koszovónak nyújtott támogatásokat is befagyasztották a felek.
"A Trump-kormányzat nem kezdeményezett egyelőre párbeszédet. Az EU-val való korábbi tárgyalások sem voltak meggyőzőek Koszovó számára. Sem a szerb kormányzat sem pedig a koszovói vezetés nem hisz abban, hogy az EU képes lenne bármivel ösztönözni a feleket arra, hogy konstruktív párbeszédet folytassanak" – mondja Ognien Gogic politikai elemző.
Korábban valamennyi választásokon induló párt ígéretet tett az állami fizetések és nyugdíjak emelésére, valamint az oktatási rendszer és a szociális szolgálatórendszer javítására. Azt azonban nem fejtették ki, hogy honnan lesz ezekre a fejlesztésekre pénz. Kurtira és jövőbeni szövetségeseire tehát nagy nyomás nehezedik e tekintetben is.
A kormánykoalíció szükséglete, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió megosztottsága a Nyugat-balkáni konfliktuskezelés módjait illetően nagyon meg fogja nehezíteni a Pristina és a Koszovóban élő szerb közösségek viszonyát rendező tárgyalásokat.