rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kettészakadt a közvélemény Magyarország szövetségeseivel kapcsolatban

euronews_icons_loading
Kettészakadt a közvélemény Magyarország szövetségeseivel kapcsolatban
Szerzői jogok  MTI/Máthé Zoltán
Betűméret Aa Aa

Radikálisan eltér az ország lakosságának nagy többségétől a Fidesz-szavazók véleménye a Magyarország számára fontosnak, illetve veszélyesnek tartott szövetségesek kilétét illetően. Egy friss kutatás szerint a fideszeseknek csupán harmada tartja első számú szövetségesnek az EU-t, a teljes lakosságnak viszont a kétharmada. Az ellenzéki pártok szavazói Oroszországot látják a legveszélyesebbnek, a fideszeseknek viszont csak 12 százaléka gondolja így. Náluk a veszélyességet illetően is az Európai Unió áll az első helyen.

Magyarország szövetségi rendszeréről az Euronews megbízásából az IDEA Intézet készített online kutatást február első két hetében. A nemre, életkorra, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentatív felmérésben 2500 embert kérdeztek meg.

Az EU a legfontosabb partner

Az adatokból jól látszik, hogy a különböző pártállású emberek teljesen eltérően ítélik meg Magyarország érdekeit a szövetségeseket illetően. A kutatásban elsőként feltett kérdésre (Ön szerint Magyarország számára az alábbiak közül melyik állammal, tagállamok szervezetével fontos leginkább jó kapcsolatot tartania?) érkezett válaszok között óriási a szórás a pártpreferenciát figyelembe véve: az EU-ra érkezett szavazatok aránya 37 és 100, az Oroszországra érkezetteké 0 és 25 százalék között változik.

Ha a teljes felnőtt népesség átlagát nézzük, az emberek több mint kétharmada az EU-t jelölte meg legfontosabb partnerként, a második helyezett Oroszország volt 12, a harmadik pedig az Egyesült Államok 8 százalékkal.

Ettől a legmarkánsabban a fideszesek arányai térnek el. Az EU-ra alig több, mint harmaduk szavazott, míg Oroszországot minden negyedik fideszes választotta. A bizonytalanok aránya is messze náluk volt a legmagasabb, de az Egyesült Államokat első helyre íróké is, igaz, csak 15 százalékkal. Ez utóbbiban feltehetően közrejátszanak Orbán Viktor kormányfő pozitív nyilatkozatai Donald Trump amerikai elnökről, de Vlagyimir Putyint így is jóval fontosabbnak, vagy talán közelebbinek érzik a Fidesz-szavazók nála.

A többi pártnál már hasonló eredményeket találunk, érdekes adatok azonban itt is vannak. A nagyon erősen EU-párti, az Európai Egyesült Államok létrehozásával kampányoló Demokratikus Koalíció szavazói egytől-egyig az EU-t jelölték meg legfontosabb partnerként. A korábban erősen euroszkeptikus Jobbik szavazói körében pedig leképeződött a párt középre tolódása: 82 százalékuk jelölte meg az EU-t a legfontosabb szövetségesként, ami az IDEA Intézet kutatási igazgatója, Böcskei Balázs szerint azt mutatja, hogy a párt lecserélte szavazótáborát, vagy, más szóval mondva, megtörtént a néppártosodás.

A végzettség és a lakóhely is számít

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy több demográfiai jellemző is összefüggésben van a legfőbb szövetséges megítélésével. Minél nagyobb városban él valaki, és minél magasabban képzett, annál valószínűbb, hogy az Európai Unióra tekint első számú partnerként, Oroszország és az Egyesült Államok esetében pedig ennek pont az ellenkezője figyelhető meg.

Végzettség alapján a különbségek jelentősnek mondhatók, a lakóhely valamelyest kevésbé magyarázza a preferenciákat. A bizonytalanok aránya a legmagasabb a községekben élőknél és az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél, a budapestieknél és a diplomásoknál pedig a legalacsonyabb.

Erős a nyugati orientáció

A második legfontosabb szövetségest illetően is szinte nemzeti konszenzus van: az emberek nagyjából 45 százaléka az Egyesült Államokat jelölte meg. A pártokat tekintve majdnem mindegyiknél magasabb ez az arány, jellemzően hatvan százalék feletti.

A kivétel ezúttal is a Fidesz: az ő szavazóiknál Oroszország a második 22 százalékkal, 1 százalékponttal előzve az Egyesült Államokat. Az is látszik azonban, hogy a magyar társadalom egy jelentős része nem igazán foglalkozik a külpolitikával: a bizonytalanok aránya országos szinten 16 százalék, variancia pedig elsősorban lakóhely, és nem végzettség szerint van. A fővárosban élők és a Momentum hívei válaszoltak a legnagyobb arányban erre a kérdésre, az ellenzéki párt szavazóinak 94 százaléka jelölt meg második legfontosabb szövetségest.

További érdekesség, hogy Kína a legfontosabb szövetségesek között nem igazán került elő, csak a második legfontosabbak között említették nagyobb arányban a Fidesz és a Momentum szavazói. Ez alapján úgy tűnik, hogy a keleti nyitás politikája egyelőre még nem tudta igazán közel hozni a távol-keleti nagyhatalmat a magyar társadalomhoz.

A legtöbben Oroszországtól tartanak

Az ország jelentős része úgy gondolja, hogy van olyan állam vagy szövetség, amellyel veszélyes dolog túl szorosra fűzni a kapcsolatokat. Az országosan mért 84 százaléktól viszont vannak jelentős eltérések: a fideszeseknél csak 63 százalék ért egyet ezzel, a DK, az LMP és a Momentum szimpatizánsai közül pedig szinte mindenki.

Ami pedig a konkrét veszélyforrást illeti: a lakosság kicsit több, mint fele úgy véli, hogy Oroszországgal kell elsősorban vigyázni. A legtöbb felosztásban Moszkva első helye nem kérdéses, csak a mérték: a momentumosok 86 százaléka, a jobbikosoknak viszont csak 47 százaléka jelölte meg Oroszországot potenciális veszélyforrásként.

Az országos átlagtól való legnagyobb eltérést ezúttal is a Fidesz szavazói mutatják. Az adatok alapján az látszik, hogy pártjuk ebben a kérdésben nem adott nekik világos iránymutatást. Hogy ki a legnagyobb veszélyforrás szerintük? Egy biztos, nem az oroszok – őket csak 12 százalék választotta. Izrael mellett az „egyéb” válaszlehetőségre is többen, 22-22 százaléknyian szavaztak. Egy válaszra pedig még egy kicsit többen: 24 százalékot kapott az Európai Unió.

A Fidesz szavazóinál tehát a legfontosabb és a legveszélyesebb szövetségesek között is az Európai Unió végzett az első helyen. Böcskei Balázs szerint azonban ez csak elsőre tűnik ellentmondásnak:

„Egyrészről edukálják őket arra vonatkozólag, hogy az Európai Unió egy veszélyforrás, amelynek különböző, akár kulturális, akár migrációs vonatkozásai vannak. Ugyanakkor ez a tábor is értékeit tekintve, korábbi politikai szocializációját tekintve, hovatartozását tekintve inkább nyugaton helyezi el magát."

A pártpreferencia mellett a végzettség alapján is jelentős, több mint 20 százalékos a differencia a kérdésre adott válaszban: a diplomások majdnem 70 százaléka, az alapfokú végzettséggel rendelkezők kicsit kevesebb, mint fele tartja Oroszországot a legveszélyesebb partnerünknek.