A klímaváltozás nagy nyomásként nehezedik Antarktikára. Emiatt olyan országok mint Kína, egyre jobban bele akarnak szólni a földrész irányításába.
Mintegy 200 évvel Antarktika felfedezése után a kontinenst továbbra is rejtélyek övezik. Valószínűleg fókavadászok léptek először partra a jeges földrészen. Ma jobbára turisták és kutatók érkeznek ide dacolva a barátságtalan, fagyos körülményekkel.
- A klímaváltozás továbbra is nagy nyomásként nehezedik Antarktikára. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy olyan országok mint Kína, egyre jobban bele akarnak szólni a földrész irányításába. Végül is olyan városok mint Sanghaj viselik majd a tengerszint hirtelen emelkedésével járó problémákat - magyarázta Klaus Dodds kutatóprofesszor, Royal Holloway University.
1961-ben jött létre az úgynevezett Antarktisz-egyezmény (Antarctic Treaty), amely szabályozza a kontinens békés használatát, a kutatási együttműködéseket, és azt, hogy egyetlen ország sem jelenthet be területi igényt rá.
A földrész neve Antarktika, így megkülönböztetve azt az Antarktisztól. Az Antarktisz ugyanis a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, amely magába foglalja Antarktikát és a körülötte található szigeteket és óceánt.
- Nem vagyunk naivak, nem gondoljuk, hogy ez a valaha volt legjobb szerződés. De úgy tűnik, hogy a legtöbb állam úgy érzi, inkább hajlandó együttműködni a szerződésen belül, hogy így megismerhesse Antarktikát, és legyen beleszólása, mint hogy megpróbálja mindezt egyedül - vélte Jane Rumble, a brit külügy- és nemzetközösségi minisztérium munkatársa.
Ma több mint 80 nemzetközi kutatóállomás található itt, köztük van olyan is, amely egész éven át működik.