rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megelégelte a szerb elnök, hogy kioktatják az orosz kapcsolatok miatt

euronews_icons_loading
Megelégelte a szerb elnök, hogy kioktatják az orosz kapcsolatok miatt
Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

Szerbia számára továbbra is zárva az EU ajtaja. Bár Belgrád számára fontos az EU-tagság megszerzése, a bizonytalan helyzetben erősíti az Oroszországgal meglévő kapcsolatait. A szerb elnök, Aleksandar Vučić hazájában rendszeresen tiltakozással szembesül, sokan emelik fel szavukat a korrupció ellen és a média szabadsága védelmében. Szerbia elnökével Davosban beszélgettünk.

Euronews

Euronews:

A hazájában több mint egy éve rendszeresek a tüntetések. A tiltakozások nem tettek jót a nemzetközi hírnevének. Mit mond a világ vezetőinek, amikor velük találkozik, például itt, Davosban?

Aleksandar Vučić:

A tüntetések önmagukban nem jelentenek nagy problémát, mert a demonstráció minden demokráciában a véleménynyilvánítás fontos eszköze. Bírálóink élhetnek és élnek is ezzel a lehetőséggel. A legfrissebb felmérések szerint azonban jobb a megítélésünk, mint korábban. A támogatottságunk 53 százalékos, míg politikai ellenfeleinké csupán 8,5 százalék.

Euronews:

Idén parlamenti választásokat tartanak.

Aleksandar Vučić:

Idén április végén lesznek a parlamenti választások Szerbiában. Ez így zajlik az egész világon, és valóban szükséges, hogy szembesüljünk saját helyzetünkkel és mások politikai törekvéseivel.

Euronews:

Ugyanakkor azzal is szembesülniük kell, hogy az ellenzék bojkottálhatja a választásokat. Ez nem veszélyezteti a legitim szavazást?

Aleksandar Vučić:

A választásokon nagy részvételi arányra számítunk. A várakozások szerint többen szavaznak majd, mint ahogyan a bírálóink arra számítanak. Mi igyekeztünk megtenni minden tőlünk telhetőt, de ettől ők még dönthetnek úgy, hogy bojkottálják a választásokat. Mi teljesítjük azokat a választási követelményeket, amiket az EU támaszt, a többi rajtuk múlik.

Euronews

Euronews:

Mi a helyzet a független megfigyelőkkel? A Transparency Internationalre, a Freedom House-ra gondolok. A kormány bírálói rendszeresen vetik fel a média szabadságának korlátozását, és azt állítják, hogy önök túlzott hatalmat ragadnak magukhoz, ami már túlmutat a demokrácián.

Aleksandar Vučić:

A hatalommal való visszaélés valóban nem demokratikus, én ezt nem teszem. Épp ezért mondom el büszkén, hogy sokat tettünk a választási feltételek javításáért, különös tekintettel a médiára. A szerb emberek 90 százaléka a közösségi oldalakat is használja, amiken nincs korlátozva az információ szabadsága. A politikát sok tényezőn keresztül definiálhatjuk, sokan a médián keresztül határozzák meg.

Euronews:

A sajtószabadság a demokrácia fontos pillére. Ezt fontos tényezőként vizsgálják azok, akik a demokratikus berendezkedést minősítik.

Aleksandar Vučić:

Valóban a demokrácia fontos pillére, de nem a politika tartalma, és a politika tartalma fontosabb.

Euronews:

A Trump-vezetés küldötteivel is megbeszélést folytat a balkáni régióban növekvő instabilitásról. Milyen mondanivalóval készült a találkozóra?

Aleksandar Vučić:

Sok mondanivalónk van egymásnak. Közös erőfeszítések történtek a közvetlen légi járatok újraindítására Belgrád és Priština között. Sok mindenről egyeztetünk az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Robert C. O'Briennel és az USA szerbiai megbízottjával, Richard Grenellel.

Euronews:

Ez már a megállapodás szakasza? Mikor indulnak újra a járatok?

Aleksandar Vučić:

Minden az újraindításról szól. Úgy vélem, hogy hónapokon belül ez realizálódhat.

Euronews

Euronews:

Nyilvánvaló, hogy ez kulcsfontosságú a koszovói kapcsolatokban, és kedvezően hat az EU-csatlakozás folyamatára. Tekintettel a két terület közötti feszültségre, ön reálisnak látja a koszovói kapcsolatok normalizálódását?

Aleksandar Vučić:

Szerbia nem nagyon lelkes, de továbbra is elkötelezettek vagyunk a valódi rendezés mellett, mert nincs más lehetőség. De tudja, már húsz éve ennek a helyzetnek a foglyai vagyunk, és Törökország kivételével nem hiszem, hogy egyetlen ország és várt ilyen sok évet.

Euronews:

Ön szerint miért tart sokáig a várakozás?

Aleksandar Vučić:

Egyesek azt mondhatják, hogy sok idegen, tőlünk független hiba történt. Egyetértek azzal, amit mondott, hogy a Belgrád és Pristina közötti feszültség is fékező tényező. Minderről nem csak az európai tisztségviselőkkel egyeztetek, hanem Mike Pompeóval is tárgyaltunk erről. Tőle is megkérdeztem, hogy szerinte ha sikerül rendeznünk a koszovói kapcsolatokat, az elegendő, hogy előre mozduljon az EU-csatlakozás folyamata? Sem az EU részéről, sem nálunk nem találkoztam olyan tisztségviselővel, aki meg tudná válaszolni, hogy Szerbiát valóban az Európai Unió részének szeretnék látni? Nem érezzük a megerősítést, hogy az EU számára is fontos a törekvésünk.

Euronews

Euronews:

Ön azt nyilatkozta, hogy a szerbek kezdenek veszíteni az EU-tagság iránti lelkesedésükből. Ön is érzi ezt esetleg saját magán?

Aleksandar Vučić:

Nos, ha személyesen kérdezi tőlem, hogy veszítettem-e a lelkesedésemből, azt válaszolom, hogy nem lelkes vagyok, hanem hálás az Európai Uniónak, mert hatalmas segítséget nyújtott a 2014-ben pusztító árvizek idején. Hálás vagyok azért is, hogy támogatják pénzügyi, gazdasági reformjainkat. Szerbia most jobb színben jelenik meg, mint korábban. Kedvező a növekedési ütemünk, tavaly 4,5, idén 4,1 százalékos volt. Költségvetésünkben többlettel rendelkezünk a negyedik egymást követő évben. Mi vagyunk a Nyugat-Balkán legnagyobb gazdasága, és egyre jobban teljesítünk.

Euronews:

Erősödtek az Oroszországgal ápolt kapcsolataik. Ebben a folyamatban eljön egy pont, amikor el kell dönteni, hogy Szerbia Moszkva vagy az EU szövetségese akar lenni. Mondhatják, hogy mindkettő fontos, de az EU-tagság igazodással is jár, így közös külpolitikával.

Aleksandar Vučić:

Tudja mi a probléma? A gond az, hogy a nyugati sajtó retorikája egy mintára épül. Van-e jó kapcsolatunk Moszkvával? Igen, van. A jó viszonyt folytatni szeretnénk. Elegem van abból, hogy folyamatosan kioktatnak minket a Kínával és Oroszországgal fennálló kapcsolataink miatt. Aztán látom, hogy a kioktatók többet találkoznak Hszi Csinpinggel és Putyinnal, mint én. Tegyék a dolgukat, az ő hazájuk is szuverén ország, Szerbia is az, mi azt tesszük, amit a hazánk érdekében a legjobbnak ítélünk.

Euronews