Pár nappal a tűz után megjelentek az első hírek, hogy újjáépítik a leégett krefeldi majomházat, az állatvédők tiltakoznak.
HIRDETÉSA krefeldi állatkerti tűz felkorbácsolta a vitákat az állatok fogságban történő tartásáról. Pár nappal a tragédia után megjelentek az első hírek arról, hogy újjáépítik a leégett majomházat.
A tervek hallatán újult ki a vita Németországban arról, hogy kellenek-e egyáltalán állatkertek, szabad-e fogságban tartani a vadvilág élőlényeit.
Szilveszter éjszakáján harminc állat pusztult el, emberszabású majmok, mormoták, agutik, repülőkutyák égtek halálra a Krefeld Zoo majomházában, ami a gyanú szerint újévi szerencselámpásoktól gyulladt ki.
Grandiózus terv
Az állatgondozókat sokkolta a tragédia, ugyanakkor örömmel fogadták a helyszínre siető emberek segítő felajánlásait és a közösségi médián keresztül kifejezett együttérzést.
Az állatkert igazgatója, Friedrich Berlemann a Westdeutsche Zeitungnak beszélt a majomház újjáépítésének tervéről. Már kétmillió euró gyűlt össze egy új majomház építésére.
Az igazgató szerint az is elképzelhető, hogy ha elegendő pénz áll rendelkezésre, nem csupán egy majomházat, hanem egy nagyobb létesítményt építenének, amit emberszabásúak parkjának nevezett.
„Az állatkertek börtönök”
Több állatvédő szervezet élesen bírálta a krefeldi terveket, hangoztatva, hogy az állatkertek nem kedves szabadidős parkok, hanem börtönök.
Az Animal Protection Association közleményében úgy fogalmaz, hogy az emberszabásúak nem fogságba valók, épp ezért a tűzkatasztrófa után a krefeldi állatkertnek nem szabad ugyanarra az útra lépnie, ami már eddig is rossz út volt.
Az állatok jogait védő PETA az „állatbörtönök” megszüntetésére szólít fel, és felveti a krefeldi állatkerti vezetés büntethetőségének lehetőségét. Az aktivisták szerint érdemes lenne kivizsgálni, hogy milyen törvényi mulasztásokat követtek el az ott dolgozók, hogy harminc állat égett el elevenen, mert megoldatlan volt az állatok kimentése.
Delfinek és elefántok nehezen tarthatók
Az ügyben megszólaló állatvédők kizárólag a veszélyeztetett fajok megőrzése miatt tartják elfogadhatónak vadállatok fogságban történő tartását. Ezeknek a létesítményeknek azonban az állatok igényei szerint kéne épülniük, és nem az emberek szórakoztatására, hangsúlyozzák következetesen.
A Német Állatjóléti Szövetség szakértője, Hester Pommerening az Euronews-nak azt nyilatkozta, hogy az állatkertekben attrakciónak számító nagy testűek, mint az emberszabású majmok, elefántok, zsiráfok, delfinek nehezen tarthatók fogságban, mert nagy mozgásigényük van:
„A klasszikus állatkertekben rendszerint szűk kifutókon látunk álldogálni olyan állatokat, amik a vadonban négyzetkilométerek százain mozognak szabadon” - mondta Pommerening.
Életképtelen vadállatok
A PETA arra is figyelmeztet, hogy a fogságban született állatok már nem engedhetők vissza a természetbe, mert nem élnék túl az emberi gondoskodás hiányát.
Mivel az állatkertekben élelemszerzés helyett etetés van, párválasztás helyett ketrectársak adottak, az ösztönök nem érvényesülhetnek a természetes életkörülmények hiánya miatt, a fogságban tartott állatok már nem vadállatok többé.
HIRDETÉSKérdéses, hogy hány generáción keresztül jelenthet fajvédelmet olyan állatok nevelése, amiknek a szülei sem voltak a vadonban, így az utódnak nem tudtak átadni semmit abból, amiket a szabadon élő állatok egymástól tanulnak.
Állatvédők kontra állatvédelem
Dr Clems Wustmans krefeldi állatetikus is nyilatkozott az Euronews-nak. Egyetért az állatvédők aggályaival, amikor a nem megfelelő körülményeket kifogásolják, de arra is emlékeztet, hogy vannak olyan esetek, amikor az állatkertek közreműködésével történik fajvédelem.
A krefeldi tűzben elpusztult állatok között oroszlánmajom is volt. Ilyen egyedeket neveltek úgy állatkerti körülmények között, hogy később természetes élőhelyükön, Brazíliában engedték szabadon a példányokat, amikor eljött az ideje.
Wustmans rámutat, hogy egy tragikus tűzeset után felfokozott érzelmi hangulatban folytatódik az állatkertekről szóló vita, különösen az emberszabásúak esetében.
HIRDETÉSAz etikus arra is felhívja a figyelmet, hogy több állatkert és egyetem, kutatóintézet között zajlik aktív együttműködés. A düsseldorfi és a kölni egyetemek, illetve a Max Planck Intézet kutatásait is németországi állatkertek segítik. Az új krefeldi majomház is fontos lenne a tudósok számára.