rendkívüli hír

Tudni érdemes tények a jogállamiságról

A cikkben kifejtett, az Euronews-on publikált vélemények semmilyen módon nem tükrözik a szerkesztőség véleményét.
Betűméret Aa Aa

A magyar igazságügyminiszter Varga Judit az Euronews-on a napokban megjelent „Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” című nyomasztóan tartalmatlan cikkéhez, nem jókedvemben, hanem a tárgy fontosságára tekintettel, felkérésre szólok hozzá.

A miniszter itt az Európai Unió és a magyar állam közötti, a jogállamiságról szóló vitában tesz néhány kijelentést, de ha csak az nem számít érvnek, hogy két helyen is idézi a magyar miniszterelnöknek a vita tárgyáról semmit nem mondó, az Európai Unió működésével kapcsolatban méltatlankodó megjegyzését, nincsenek érvei.

A jogállam, ellentétben azzal, amit a miniszter ír, nem szólam, nem egyike a manapság „divatos kifejezéseknek”, hanem civilizációnk, állami működésünk, mindennapi életünk alkotmányos alapja.

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ennek viszonya a 4. cikk (2) bekezdésével valóban vitatott, ám ezek az alapértékek határozzák meg az Európai Unió identitását. Az viszont nem vitatott, hogy a jogállamiság tartalmazza a törvényességet és a jogbiztonságot, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát és a független bíráskodás, valamint a jog előtti egyenlőség követelményeit.

Az viszont nem vitatott, hogy a jogállamiság tartalmazza a törvényességet és a jogbiztonságot, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát és a független bíráskodás, valamint a jog előtti egyenlőség követelményeit.
Majtényi László
az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

A jogállamok sok tekintetben hasonlítanak egymásra (ilyen hasonlóság a sajtószabadság érvényesülése, a választások szabad és fair jellege, az alapvető jogok szinte azonos megfogalmazása és hatékony védelme stb.), a jogállam természetesen nem az intézmények és szabályok uniformizáltságát jelenti. Miközben tehát a jogállamok alkotmányos életükben erősen hasonlítanak, az intézményrendszerek és a működésükre vonatkozó szabályok tekintetében természetes módon különböznek is. A szabadság ugyanis izgalmas és sokszínű, míg a szolgaság unalmas és szürke. Például a jogállam tartalmának is és a skandináv jogrendszer teljes félreértése volt az, hogy a finn EU-s elnökség idején Magyarországot érintő finn kormányzati bírálatokra a magyar miniszterelnök, és az ő szavai nyomán a kiterjedt kormányzati propagandasajtó azzal vágott vissza, hogy a finn politikusok jobban tennék, ha hallgatnak, mert Finnországban, ellentétben Magyarországgal, még alkotmánybíróság sincs. (Ugyanakkor azt se felejtsük, mert ez a jogállamokban általános trend, hogy a második világháború után, a náci és a kommunista rendszerek traumája nyomán újraszervezett európai államokban mindenütt működik alkotmánybíróság).

A miniszter szerint a jogállamra vonatkozóan nincs egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer. Ez tévedés. Valójában nem az azonos szabályok, hanem az egyetemesnek mondható elvek általános követésében azonosítható a jogállam működése, amely országról országra nem teljesen azonos intézményrendszerben érvényesül. A világ már csak ilyen, a jogállamok meglehetősen sokszínűek, de még a hozzájuk képest sokszínűséggel kevéssé vádolható fantáziátlan és nyomasztó autoriter rendszerek sem egyformák. Továbbá, minthogy semmilyen emberi mű nem tökéletes, a jogállamról is elmondhatjuk, hogy rendszerint tökéletlen: hibátlan jogállam sehol nem működik; találunk jobban és kevésbé jól működő jogállamokat. És miközben léteznek a jogállamokban hatékony jogvédelmi mechanizmusok, de például válságok, háborús helyzetek, továbbá a hatalom birtokosainak baljóslatú érdekei (J.S. Mill) miatt is gyakran veszélyeztetettek.

Noha akad arra is példa, hogy autoriter rendszert demokraták jogállammá alakítják, és nem oly ritkán előfordul, hogy a korábbi jogállam autoriter rendszerré züllik, elmondhatjuk, hogy a jogállami minőség eldönthető kérdés. Azaz a gyengébb minőségű jogállamok és az autoriter rendszerek egyértelműen elhatárolhatóak.

Milyen módon lehet megállapítani, hogy valamely állam már vagy még nem jogállam?

Minden jogállam kivétel nélkül a hatalmi ágak elválasztása, illetve a hatalommegosztás elveit jogintézmények és szabályok bonyolult eleven rendszerével érvényesíti. Montesquieu az általa megfogalmazott alkotmányos követelményekről azt állította, hogy azok Angliában már működnek, miközben ott a parlament akkor is bíróságként is működött, és a király pedig erőteljes jogokkal rendelkezett a törvényhozás terén. Montesquieu azt látta pontosan, hogy Angliában senki nem rendelkezik korlátlan hatalommal. Hazájában és szerte a világon, radikálisabb változatban, ugyanezt óhajtotta elérni. Ha, mai példát véve, például egy állam az alkotmányában kinyilvánítja a hatalom megosztásának elvét, de ezzel ellentétben a hatalom egységét igyekszik érvényesíteni, bizonyosan eltér az alkotmányosság, a jogállam eszményétől. Amennyiben pedig ez a törekvése sikerrel jár, nem nevezhető már jogállamnak. Hatalommal mindig hatalmat kell szembeállítani. Ahol tehát a kormányzati hatalom monopol vagy hegemón helyzetben van, ahol nem korlátozzák hatékonyan más hatalmi erőközpontok, nos ez az állam nem jogállam.

A jogállamban a tág értelemben vett választási szabályok az ellenzéki és a kormánypártok esélyeinek kiegyenlítettségét igyekeznek biztosítani. Például az ellenzék politikai üzeneteinek hasonló eséllyel kell eljutniuk a választókhoz, mint amilyen eséllyel a kormánypártok üzenetei eljutnak hozzájuk. Ha egy országban a választás csak részben szabad, illetve nem fair, az nagy valószínűséggel nem tekinthető jogállamnak.

Valóban lehetséges, amint erre is utal a miniszter, hogy az egyik jogállam segítőkész a menekültekkel szemben, a másik pedig nem, de a menekülteknek például jogi tájékoztatást nyújtó NGO-kat, civileket a jogállam nem fenyegetheti büntetőeljárással.
Majtényi László
az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

A bírói függetlenség a jogállamiság talpköve. A bíróságok igazgatása útján, a bírók függetlenségét a kormányzatok közvetett eszközökkel, például a bírói karrierbe, az előmenetelbe külső-politikai beavatkozással, a bírósági vezetők kiválasztásával sem befolyásolhatják. A bíróságok önigazgatási intézményei elleni politikai támadások kétségessé teszik a bírói függetlenséget. A közigazgatási döntések független bírák általi felülvizsgálata ugyancsak elemi jogállami követelmény.

Az alkotmánybíróság bírája és nem kiszolgálója a kormányzatnak, illetve a parlamenti többségnek. Ha bármelyik országban az alkotmánybíróság függetlenségét megszüntették, az az állam aligha tekinthető a továbbiakban jogállamnak.
Majtényi László
az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

Az emberi jogokat nem az államtól kapjuk, hanem azokat az állam köteles polgárai számára biztosítani. Amelyik állam az emberi jogokat állami kegyként nyújtja vagy vonja meg, illetve érvényesülését alkotmányellenesen korlátozza, nem nevezhető jogállamnak.

A jogállam nem korlátozza, hanem tiszteletben tartja az akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát és a tanszabadságot.

Az alkotmánybíróság bírája és nem kiszolgálója a kormányzatnak, illetve a parlamenti többségnek. Ha bármelyik országban az alkotmánybíróság függetlenségét megszüntették, az az állam aligha tekinthető a továbbiakban jogállamnak.

A jogállam nem éhezteti a menekülteket, továbbá nem üldözi a hajléktalanságot, hanem rendszerint mérséklésére törekszik.
Majtényi László
az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

Noha a jogállam sem mentes a korrupciótól, de a jogállam mindig üldözi, soha nem szervezi a korrupciót. Sajtószabadság hiányában ugyancsak nincsen jogállam, a jogállam kormányának soha nem célja az ellenzéki sajtó felszámolása vagy megtizedelése, maradékának karanténba szorítása. A jogállamban működő közszolgálati média az ellenzéki pártok és a kritikus civil (pl. jogvédő, környezetvédő) csoportok releváns álláspontját ugyanúgy közzé teszi, mint a kormányzat véleményét. A jogállam kormánya az általa uralt sajtóban kritikusaival szemben nem folytat gyűlöletkampányokat.

A jogállam nem éhezteti a menekülteket, továbbá nem üldözi a hajléktalanságot, hanem rendszerint mérséklésére törekszik.

Talán túl sok is ennyi, még csak nem is teljeskörűen felsorolt követelmény – gondolhatná az olvasó. Valójában viszont úgy áll a helyzet, hogy az általam jelzett, a jogállamot megsebző, megszüntető állami politikák nem elszigetelten, hanem rendszerint többé-kevésbé együtt jelennek meg. A leépülő demokráciában, azaz a kiépülő autokráciában a kormányzat általában nem a jogállam szerkezetének fentiekben részletezett egyik vagy másik elemét bontja meg, hanem mindegyik gyengítésére, felszámolására törekszik.

Majtényi László az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

____________

Elismert szakértője ennek a területnek? Az Euronews-nál hiszünk abban, hogy minden vélemény számít. Írja meg nekünk a view@euronews.com e-mail címre ötletét vagy ellenvéleményét, vegye ki részét a párbeszédből!

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.