NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Euroviews. Varga: Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni

Varga Judit magyar igazságügyminiszter
Varga Judit magyar igazságügyminiszter
Szerzői jogok 
Írta: Varga Judit
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikkben kifejtett, az Euronewson publikált vélemények semmilyen módon nem tükrözik a szerkesztőség véleményét.

Attól tartva, hogy politikailag inkorrektnek tűnnek, sokan nem szívesen teszik fel még a legalapvetőbb kérdéseket sem a jogállamiságról és annak uniós védelméről. A segítségükre sietve íme néhány tény a jogállamiságról, amit mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni.

HIRDETÉS

A jogállamiság egyfajta divatos kifejezéssé vált az Európai Unióban. Ezen a héten az Európai Unió Tanácsa össze fog ülni, hogy értékelje éves jogállamisági párbeszédét, és Belgium, valamint Németország azt javasolta, hogy állítsanak fel egy rendszeres szakértői felülvizsgálati mechanizmust a jogállamiságot illető ügyekben. A Bizottság és néhány tagország jogállamisági feltételekhez kötné a támogatási döntéseket. A Bizottság bejelentette egy jogállamiság felülvizsgálati ciklus bevezetését a tagországi fejlemények ellenőrzése érdekében, illetve a Bizottság és a Parlament bizonyos tagországokkal szemben megindította a 7. cikkely szerinti eljárást. Magyarország is ezek közé az országok közé tartozik.

Az ilyen mértékű lelkesedés és sietség nem teszi lehetővé a kérdések feltevését. Attól tartva, hogy politikailag inkorrektnek tűnnek, sokan nem szívesen teszik fel még a legalapvetőbb kérdéseket sem a jogállamiságról és annak uniós védelméről. A segítségükre sietve íme néhány tény a jogállamiságról, amit mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni.

A jogállamiság egy egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer? Nem. Nemzetközileg, valamint a nemzeti alkotmányos szervek és jogtudósok körében is széles körű vita tárgyát képezi annak jelentése. Egy objektívan értékelhető, alaposan meghatározott szabályok rendszerének nevezni a jogállamiságot egyértelműen megtévesztő. A jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni.

A jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni.
Varga Judit
magyar igazságügyminiszter

A jogállamiság valóban nyomás alatt áll az unióban? Igen, de nem azon okokból kifolyólag, melyeket általában felhoznak. Ellenkezőleg, a jogállamiságot már nem egy alkotmányos elvként, hanem egyre inkább, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök mondta, „politikai fegyverként” használják, mely végül teljesen hiteltelenné teszi azt általános, közös értékként.

Van az uniónak általános kompetenciája a jogállamiságot illető ügyekben? Nincs, valójában a távozó Bizottságnak az a terve, hogy rendszeres jogállamisági felülvizsgálatot vezessen be, teljes mértékben az európai uniós alapszerződésekkel ellentétes. Az ezzel kapcsolatos elsődleges felelősség a tagállamokat és a nemzeti intézményeket illeti meg. Az alapszerződés 4. cikkelye kifejezetten kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, mely elválaszthatatlan része azok alkotmányos berendezkedésének.

Ez a fajta lelkesedés az unió részéről, hogy bevezessen jogállamisági kritériumokat, leginkább arra enged következtetni, hogy Brüsszel olyan területeken is megpróbál ellenőrzést gyakorolni, ahol nincs kompetenciája. Az, hogy az ember valamit csinálni akar nem jelenti azt, hogy joga is van hozzá. Azoknak, akik most a jogállamiság védelmére kelnek, ezt tudniuk kellene.

A vita ténylegesen a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről szól? Nem igazán. A napirenden szereplő kérdések többsége valójában politikai vagy politikával kapcsolatos. Lehet egy tagországnak szigorú migrációs politikája, de ettől még betartja a jogállamiság szabályait. Az egyéni szabadság és a közösségi érdekek közötti természetes egyensúly visszaállítása nem sérti az előbbit. Különbözőek az álláspontjaink számos kérdésben: miként viszonyulunk Európa keresztény gyökereihez, mi a nemzet és a nemzeti kultúra szerepe; hogyan értékeljük a családoknak a társadalomban betöltött szerepét és mibenlétét; miként közelítjük meg a migráció kérdését. De azt állítani, hogy valamely tagország már nem tartozik a legfontosabb értékeket képviselő uniós közösséghez csak azért, mert másként vélekedik ilyen fajta kérdésekről,veszélyes precedenst teremtene és aláásná az európai integráció alapjait. „Nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben” – mondta nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök – „mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem”.

Szükségesek jogállamisági kritériumok az uniós pénzügyi érdekek megvédéséhez? Nem. Az uniónak jelenleg is vannak eszközei pénzügyi érdekei megvédésére. Sőt, a javasolt feltételekhez kötés a jelenlegi formájában az Alapszerződéssel ellentétes, és olyan módon keveri össze az unió pénzügyi érdekeinek a védelmét a jogállamiság védelmével, mely végül egyik célt sem tudja valóra váltani. És ha az uniónak már vannak eszközei pénzügyi érdekei megvédésére, akkor fölösleges újra feltalálni a kereket. A költségvetési tárgyalások közepette az embernek az az érzése támad, hogy ez az egész csak egy további alkueszköz.

Az uniónak az előttünk álló igazi kihívásokra kell összpontosítania. Néha ehhez az kell, hogy ne csak ahhoz legyen bátorságunk, hogy feltegyük a helyes kérdéseket, hanem ahhoz is, hogy nemet mondjunk.
Varga Judit
magyar igazságügyminiszter

A jogállamisággal kapcsolatos eddigi uniós kezdeményezések hozzájárultak a közösségi értékek megerősítéséhez? Nem, ezt a 7. cikkely szerinti eljárások tapasztalatai már egyértelműen bebizonyították. Az Európai Parlament által Magyarország esetében jogállamisági kérdésként felhozott számos állítás egész egyszerűen helytelen volt, mivel ezeket már lezárta a Bizottság, a Velencei Bizottság vagy az Európai Bíróság. A tagállamok közötti bizalom képezi az unió alapját. A legtöbb javaslat olyan irányba mutat, melynek eredményeként a bizalom helyébe intézményesített bizalmatlanság lép, az alkotmányos párbeszédet az egyoldalú betagozódás elvárása váltja fel, a kohéziót pedig tovább gyengíti az újabb és újabb megosztottság.

Rossz európai vagyok, ha minderre nemet mondok? Nem. Európa választás előtt áll – nem csak az új intézményi ciklus kezdete és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó, folyamatban levő költségvetési tárgyalások miatt, hanem az előttünk álló globális és regionális kihívások miatt is. Az uniónak az előttünk álló igazi kihívásokra kell összpontosítania. Néha ehhez az kell, hogy ne csak ahhoz legyen bátorságunk, hogy feltegyük a helyes kérdéseket, hanem ahhoz is, hogy nemet mondjunk.

Varga Judit magyar igazságügyminiszter

____________

Elismert szakértője ennek a területnek? Az Euronews-nál hiszünk abban, hogy minden vélemény számít. Írja meg nekünk a view@euronews.com e-mail címre ötletét vagy ellenvéleményét, vegye ki részét a párbeszédből!

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A Magyarország elleni eljárás gyorsítását sürgetik Brüsszelben

Tényfeltáró delegációt küld Magyarországra az EP a jogállam helyzetének feltárására

Válasz Varga Juditnak: a tények és a propaganda elkülönítése a jogállamiságról