rendkívüli hír

Válasz Varga Juditnak: a tények és a propaganda elkülönítése a jogállamiságról

A cikkben kifejtett, az Euronews-on publikált vélemények semmilyen módon nem tükrözik a szerkesztőség véleményét.
Betűméret Aa Aa

Nemrég jelent meg az Euronewson az Orbán-kormány igazságügy-miniszterének véleménycikke, ami a hangzatos „Tények a jogállamiságról, melyeket mindig tudni akartál, de sosem merted megkérdezni” címet kapta. Cikkében kérdéseket és válaszokat ír, de tele van tévedésekkel és csúsztatásokkal.

Általában nem reagálunk az Orbán-kormány minisztereinek vagy más tisztviselőinek a nyilatkozataira. Ebben az esetben azonban fontosnak tartjuk, hogy ellensúlyozzuk a Varga miniszter által terjesztett hamis állítások terjedését, és hogy elmagyarázzuk, az Orbán-rezsim miért aggódik annyira az EU a jogállamiság érdekében tett erőteljes intézkedései miatt. Mielőtt megválaszolnánk a Varga Judit által feltett kérdéseket, bemutatjuk az EU-ban a jogállamisággal kapcsolatban zajló viták hátterét.

Már évek óta igyekeznek az EU vezetői válaszokat találni azokra a támadásokra, amelyet Orbán kormánya, valamint a lengyel Jog és Igazság párt vezet a jogállamiság és a demokrácia ellen. Amíg az EU tétlenkedett, Orbán sikeresen lebontotta a magyarországi demokráciát, és helyette egy olyan rendszert vezetett be, amelyet a politológusok versengő tekintélyuralomnak neveznek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megállapította, hogy a legutóbbi két magyarországi parlamenti választás (2014-ben és 2018-ban) szándékosan tisztességtelen volt, mert Orbán pártja állami forrásokat használt fel annak érdekében, hogy a maga javára kedvezzen.

2019-ben az „ország demokratikus intézményeivel szembeni tartós támadások miatt” Orbán Magyarországa lett az első EU-tagállam, amely a Freedom House listáján a „szabad” státuszból a „részben szabad” státuszba süllyedt. Orbán sikere ösztönözte Jarosław Kaczyńskit és a PiS-rezsimet is. A lengyel igazságszolgáltatással vívott hosszú küzdelem is része annak a törekvésnek, hogy Lengyelországban egy orbáni mintára kiépülő egypárti rendszert építsenek ki.

Az elmúlt években voltak jelek, amelyek arra utaltak, hogy az EU esetleg fellép a jogállamiság védelme érdekében ezekkel a rezsimekkel szemben, miközben az Európai Unió Bírósága erőteljesebben veszi védelmébe a nemzeti bíróságokat. Eközben Magyarország és Lengyelország kormányai versengve pusztítják a független igazságszolgáltatás utolsó bástyáit. Mindössze egy héttel azelőtt, hogy Varga igazságügy-miniszter cikke megjelent volna az Euronewson, kormánya törvényjavaslatot nyújtott be, amely tovább erősítené az igazságszolgáltatás politikai kontrollját, ami az Amnesty International magyarországi szervezete szerint „garantálja a kormány számára kedvező ítéleteket a politikailag érzékeny ügyekben”.

A magyar kormány harcban áll azzal a gondolattal, hogy a jogállamiság az EU jogrendjében kikényszeríthető norma, mert attól tart, hogy az EU végül elzárja a támogatásoktól azokat a kormányokat, amelyek szisztematikusan megsértik ezeket a normákat.
R. Daniel Kelemen, Laurent Pech, Alberto Alemanno
jogászprofesszorok

Úgy tűnik, hogy az EU vezetői megelégelték az egyre inkább autoriterré váló rezsimek támogatását. Erre utalnak olyan kezdeményezések, mint a Bizottság új jogállamiság ellenőrző ciklusa az EU felügyeletének elősegítésére, vagy a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen (ami újra a Tanács napirendjére kerül decemberben), illetve az a javaslat, hogy jogállamisági feltételeket vezessenek be az EU-költségvetésbe. Magyarország GDP-jének több mint 4 százalékát teszik ki az EU-s források. A magyar kormány harcban áll azzal a gondolattal, hogy a jogállamiság az EU jogrendjében kikényszeríthető norma, mert attól tart, hogy az EU végül elzárja a támogatásoktól azokat a kormányokat, amelyek szisztematikusan megsértik ezeket a normákat.

Ezeket szem előtt tartva válaszolunk Varga miniszter kérdéseire:

A vita ténylegesen a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről szól? Igen, arról. Noha országonként eltérőek a jogállamiságot fenntartó intézmények és módszerek, az alapelvet illetően széleskörű egyetértés van. Az ENSZ mellett az Európa Tanács és az Európai Bizottság is meghatároz olyan fogalmakat, amelyek szerint a jogállamiság magában foglalja az alapvető jogi normák betartását, mint például a jogszerűség, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalommal való visszaélés tilalma, független és pártatlan bíróság, valódi bírósági felülvizsgálati lehetőségek az emberi jogok tiszteletben tartásával együtt, és végül a törvény előtti egyenlőség.

A jogállamiság nemcsak egy univerzális érvényű, világosan megfogalmazott alapelv,007-e) hanem az EU tagországok kötelezettsége, amely az EU alapszerződése és az Európai Unió Bírósága esetjoga határoz meg. Mégis, miért próbálja az Orbán-kormány múló divatként beállítani és jelentéktelennek feltüntetni a jogállamiságot, és kétségbe vonni annak közös normaként létezését? Ennek egyszerű oka van. Ahogy gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy az Orbán-kormány szándékosan és szisztematikusan aláássa a jogállamiságot, egyre jobban aggódnak amiatt, hogy végül elzárják előlük a nagylelkű EU-támogatásokat. Hogy harcbaszálljanak az ilyen uniós fellépés legitimitásával szemben, megpróbálják a jogállamiság fogalmának létezését is kétségbe vonni.

Az igazi probléma az, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent akar mondani az EU-támogatásokra.
R. Daniel Kelemen, Laurent Pech, Alberto Alemanno
jogászprofesszorok

A jogállamiság valóban nyomás alatt áll az unióban? Igen, de nem azért, amit Orbán igazságügy-minisztere állít. A jogállamiságot a magyar és a lengyel kormány ásta alá, és más országokban is súlyosan megsértették. A bizonyítékok meggyőzőek. A World Justice Project Rule of Law Index 2019-es listáján Magyarország az EU, az EFTA és Észak-amerikai regionális listáján a legutolsó helyen áll. A Sustainable Governance Indicators 40-es listáján Magyarország és Törökország áll a két legutolsó helyen a jogállamiságot tekintve.

A The Global State of Democracy 2019-es kiadásában Magyarország felkerült azon demokráciák listájára, amelyekben „a legnagyobb méretben erodálódott a demokrácia”, és a demokrácia „legsúlyosabb mértékű” visszaesését tapasztalták Lengyelországgal, Romániával, Szerbiával és Törökországgal együtt. Az EU legjelentősebb jogi szervezetei nemrégiben jogosan jegyezték fel, hogy több ország szisztematikusan rombolja azokat alapelveket, amelyek az Unió alapjait jelentik. Különösen nagy veszélyben van az igazságügyi rendszer, és a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti határt is lebontják.

A jogállamiság lebontása az autokraták és a kleptokraták egyik fő célja. Az igazságszolgáltatás kormánypárti ellenőrzés alá vonása az autokraták fontos célkitűzése. Ahhoz, hogy a demokráciát hibrid autoriter rezsimre, vagy Orbán esetében egy választott autokráciára tudják váltani, a kormánypártnak számos lépést kell tennie, többek között a média sokféleségét korlátozni, megszilárdítani a független intézmények fölötti ellenőrzést, korlátozni a civil szervezeteket, és korlátozni a politikai ellenfelek esélyeit. A független igazságszolgáltatás esetleg blokkolhatja ezeket a lépéseket. Ezért különösen fontos első lépés az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzésének megvalósítása és a jogállamiság megszüntetése.

Van az uniónak általános kompetenciája a jogállamiságot illető ügyekben? Nincs általános kompetenciája, de nem ez a lényeg. Varga szándékosan ködösít, hogy elhitesse az olvasóval, hogy olyan jogállami ügyekben, mint például a nemzeti jogrendszer felépítése, semmi keresnivalója az EU-s jognak. Ez egészen egyszerűen hamis, mégis szeretik terjeszteni a jogállamiságot lebontani kívánó autokraták.

Nemrégiben a lengyel legfelsőbb bíróság ügyében állásfoglalást kértek az Európai Unió Bíróságától, ebben ez áll:

„Noha ahogy arra Magyarország és Lengyelország is felhívja a figyelmet, az igazságügyi rendszer felépítése tagállami jogkör, a tény továbbra is, az hogy ezen joguk gyakorlása közben is meg kell felelniük az EU vonatkozó jogszabályaiból levezetett kötelezettségeiknek (…) Továbbá azáltal, hogy a tagállamokat ezen kötelezettségeik betartására kötelezi, az Európai Unió semmiképpen nem állítja, hogy maga gyakorolja ezt a hatáskört, és ellentétben a Lengyel Köztársaság állításával, nem is vonta magához ezt a jogkört.”

Más szavakkal, miközben a nemzeti kormányok felelnek a saját jogrendszerükért, ez nem ad nekik felhatalmazást az EU jogrendszerének megsértésére. Azt az állítást, hogy az Európai Bizottság nem ellenőrizheti a tagországok jogállamiságát és az EU által óvott elvek és értékek tiszteletben tartását, már sokszor megcáfolták. Röviden: mivel a Bizottságnak hatalmában áll különleges eljárást kezdeményezni olyan nemzeti hatóságokkal szemben, amelyek veszélyeztetik az EU alapvető értékeit, ebből logikusan következik, hogy “hatalmában áll egyértelműen meghatározni a hatalma gyakorlásának gyakorlati eszközeit a bizonyítékok gyűjtése és a jogállamisággal kapcsolatos aggályainak igazolása (vagy nem igazolása) révén.

Röviden: mivel a Bizottságnak joga van az EU alapvető elveit veszélyeztető kormányok ellen fellépni, ebből logikusan következik, hogy ahhoz is joga van, hogy világosan meghatározza a hatalomgyakorlás gyakorlati eszközeit azáltal, hogy jogában áll bizonyítékok gyűjtésével alátámasztani (vagy nem) a jogállamiságot érintő kételyeit.

Orbán érti, hogy nagyobb támogatottsága van a korlátozó migrációs politikájának, mint a demokrácia lebontásának és versengő autoriter rendszerre való kicserélésének.
R. Daniel Kelemen, Laurent Pech, Alberto Alemanno
jogászprofesszorok

A vita ténylegesen a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről szól? Igen. Az erre adott válaszában Varga az Orbán-rezsim elkoptatott technikáját alkalmazza. Azt állítja, hogy Magyarországot a bevándorláspolitikája miatt üldözi az EU. Hogy világos legyen, az EU és a Magyarország között jogállami vita nem a bevándorláspolitikáról szól. Akkor miért próbálja az Orbán-rezsim folyamatosan átkeretezni a témát? Mert érti, hogy a bevándorláspolitikájának több támogatója van mint a demokrácia lebontásának és versengő autoriter rendszerre való kicserélésének.

A magyarok talán támogatják a megszorító migrációs politikát, de nem támogatják az egypárti versengő autokráciát, a független igazságszolgáltatás lebontását, a közpénzek – köztük az EU-támogatások – rezsimközeli zsebekbe juttatását. A összeesküvés-elméletek terjesztése és a bevándorlásra fókuszálás valójában csak el akarja téríteni a figyelmet az állam oligarchák általi leuralásáról, a közpénzekkel és az EU-támogatásokkal való visszaélésről.

A jogállamisággal kapcsolatos eddigi uniós kezdeményezések hozzájárultak a közösségi értékek megerősítéséhez? Az erre a kicsavart kérdésre adott válaszában Varga azt sugallja, hogy az EU a jogállamiság védelmére tett erőfeszítései károsak, és aláássák a tagállamok közötti bizalmat és kohéziót. Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy a bűnözők megnevezése és megbüntetése káros, mert aláássa a bizalmat. Pedig természetesen a törvényszegők, nem az őket megbüntetők hibásak a bizalom elvesztéséért. Nem az EU, hanem a magyar kormány veszélyezteti az EU értékalapú közösségét, amikor támadja az akadémiai szabadságot, a média sokszínűségét, a jogállamiságot, és magát a liberális demokráciát. Azt állítani, hogy az EU ássa alá a bizalmat, nem csak gázláng-típusú érzelmi manipuláció, hanem Orbán kísérlete arra, hogy megváltoztassa az EU közösségi politikáját és annak jövőjét. Ez a neo-nacionalisták új doktrínája, akik már nem szétverni akarják az Uniót, hanem belülről megszerezni az uralmat, és ott végrehajtani saját terveiket.

Rossz európai vagyok, ha minderre nemet mondok? Ez igazából egy olyan szalmabáb-kérdés, amire nem is érdemes válaszolni. Elég annyit mondani, hogy Varga itt ismét úgy tesz, mintha az Orbán-rezsimet csak azért kritizálják, mert nemet mond Brüsszelnek. Az igazi probléma az, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent akar mondani az EU-támogatásokra. Ahogy az Orbán által elűzött Közép-Európai Egyetem rektora, Michael Ignatieff mondta, Orbán hétfőtől péntekig csatázik az EU-val, szombaton és vasárnap pedig beváltja annak csekkjét.

R. Daniel Kelemen a Rutgersi Egyetem politológia professzora. Laurent Pech, a londoni Middlesex egyetem európai jogi tanára, Alberto Alemanno a párizsi Hautes Etudes Commerciales üzleti főiskola európai jogi professzora

____________

Elismert szakértője ennek a területnek? Az Euronews-nál hiszünk abban, hogy minden vélemény számít. Írja meg nekünk a view@euronews.com e-mail címre ötletét vagy ellenvéleményét, vegye ki részét a párbeszédből!

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.