A vita lényege az, hogy az elnök felelőssé tehető-e a hivatala idején meghozott döntésekért és cselekedetekért, különösen ha személyes érdekből tette. Az eljárás a főbírók kérdéseivel kezdődött. A legtöbb tipp szerint engedélyezni fogják a capitoliumi per lefolytatását, de nem gyorsan.
Nem várható gyors döntés, mert az alkotmány nem számolt azzal, hogy az elnök esetleg bűncselekményeket követ el hivatali idejében
HIRDETÉSAz ügy alapvetően befolyásolhatja a 2024-es elnökválasztás kimenetelét, mert nem mindegy, hogy az egyik jelölt esetleg elítélt személyként száll-e harcba, illetve elítélik-e, miután már elnök lett.
A legfőbb bírói testület (SCOTUS) tegnapi vitájában éppen ez a kérdés volt a főszereplő, mert a bírák meg akarják védeni az elnöki hivatal integritását, de nem találnak hozzá alkotmányos kapaszkodókat vagy korábbi precedenseket. Vagyis, ilyen még nem volt és senki nem gondolt arra, hogy megtörténhet.
A bírák csütörtökön szkepticizmusuknak adtak hangot Trump ügyvédeinek állításaival kapcsolatban, melyek szerint az elnöki mentelmi jog kiterjedhet puccskísérletre vagy egy politikai rivális meggyilkolására. Ugyanakkor hajlandónak tűntek bizonyos védelmet nyújtani a volt elnöknek a büntetőeljárással szemben.
John Sauer, aki korábban Missouri főügyésze volt, de most Donald Trump főbírósági ügyvédje, tegnap azzal kezdte az érvelést, hogy "Mentelmi jog nélkül nem lehet elnökség." Thomas főbíró kérdésére, hogy mi az immunitás forrása, Sauer azt felelte, hogy a végrehajtói átruházási záradék az elnök minden jogkörét magában foglalja.
Sonia Sotomayor bírónő szerint el kell választani az elnök hivatalos cselekedeteit - mondjuk egy dróntámadás elrendelését - attól, amikor magánérdekből cselekszik, például azért, hogy újra elnökké válasszák, vagy meg akarja akadályozni győztes ellenfele hivatalba lépését.
A konzervatív és a liberális bírók egyet is értettek, meg nem is
A SCOTUS bírái többször is felszólították az ügyvédeket, hogy ne Trump ügyének tényeire koncentráljanak, hanem arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntései hogyan érintik majd a jövőbeli kormányokat és a nép viszonyát.
A konzervatív Clarence Thomas arra kereste a választ, hogy egyáltalán mi értendő az elnök mentelmi joga alatt, és hol lelhető fel ennek jogi szabályozása.
Neil Gorsuch bíró úgy fogalmazott, hogy „szabályt kell írnunk a jövő számára”, vagyis nem csak a múlt tényeit kell figyelembe venni.
Brett Kavanaugh bíró arra intett, hogy a döntésük „ne legyen felhasználható az elnöki hivatallal szembeni támadásokra. Az ügy óriási hatással lehet az elnökségre, az elnökség jövőjére és az ország jövőjére” - mondta Kavanaugh. (Utóbbi két bírót még Donald Trump jelölte a testületbe.)
Samuel Alito bíró azt javasolta, hogy annak megállapítása, hogy a volt elnököknek nincs mentelmi joga, arra késztetné az illetőket, hogy megkegyelmezzenek saját maguknak hivataluk utolsó napjaiban.
„Ha egy hivatalban lévő elnök, aki elveszít egy nagyon szoros és heves választást és tudja, hogy hivatalának elhagyása nem a békés nyugdíj várja, hanem egy keserű büntető eljárás, ez vajon nem vezet-e bennünket egy olyan körforgásba, amely destabilizálja országunk demokráciaként való működését?” kérdezte Alito.
John Roberts főbíró azt kérdezte, hogy lehet-e büntetőeljárást indítani egy elnök ellen azért, mert kenőpénzt fogadott el valakinek nagyköveti posztra való kinevezéséért. Elena Kagan liberális bíró pedig arra volt kíváncsi, hogy egy nukleáris titkokat árusító elnöknek van-e mentelmi joga?
Sonia Sotomayor, liberális bírótárs megkérdezte, hogy az „alapvetően gonosz” cselekedeteket, mint például katonaság bevetését politikai riválisának kiiktatására, védi-e az elnöki mentelmi jog.
Sauer ügyvéd ezekre azt felelte, hogy a legtöbb hipotetikus esetben - vélhetően - az elnök mentelmi joga érvényesül.
Cikkünket bővítjük