NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Gyerekzsivaj a magyarországi tranzitzónánál - helyszíni riport Röszkéről

Gyerekzsivaj a magyarországi tranzitzónánál - helyszíni riport Röszkéről
Szerzői jogok MTI Fotó: Ujvári Sándor
Szerzői jogok MTI Fotó: Ujvári Sándor
Írta: Attila Magyar
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A strasbourgi bíróság 17 esetben kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az éheztetetteknek.

HIRDETÉS

Játszótérihez hasonló zajok szűrődtek ki a szögesdrótok mögül a magyar-szerb határ magyar oldalán, a röszkei tranzitzónánál ottjártunkkor.

A röszkei és a tompai tranzitzónában mintegy 300-an tartózkodhatnak, köztük 180 gyerek, de hivatalos adatokat nem közöl a magyar állam. Egyedülálló felnőtt férfiaknak gyakorlatilag nincs esélyük bemenni, csak családoknak. A bent lévő menedékkérők nem vehetik fel a kapcsolatot a külvilággal, csak akkor, ha jogsérelem éri őket. Ilyen esetekben a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordulhatnak. Ez viszonylag gyakran előfordul.

A civil szervezet már többször foglalkozott tranzitzónában éheztetett menekültekkel, legutóbb pár hónappal ezelőtt. A menedékkérelem másodfokú elutasítása után, a kiutasításra várókat a hatóság sokszor ott tartja még, de a vonatkozó jogszabályban nincs benne, hogy élelmiszert kell nekik biztosítani.

— Fontos, hogy a tranzitzónás elhelyezés ebben az esetben egy lehetőség, cselekedhetne máshogy a hatóság. Tisztában van azzal a hatóság, hogy mi következik abból, ha továbbra is a tranzitzónában tartja ezeket az embereket, így nem tudunk másra gondolni, minthogy szándékosan, és a cselekedetei következményeinek a teljes tudatában tette ki az éheztetésnek ezeket az embereket - nyilatkozta az Euronews-nak Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi jogi előadója.

A strasbourgi bíróság 17 esetben kötelezte az államot, hogy adjon enni az érintetteknek. Ilyen kivételes eljárást akkor követnek, ha fennáll a visszafordíthatatlan károsodás veszélye. A múlt héten Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke az ügyben azt mondta, hogy "az a tízmillió turista, aki belép Magyarországra sem kap enni a magyar államtól, ők sincsenek éheztetve".

Szögesdrót, mozgásérzékelős kamera, őrök

A magyarországi tranzitzónák gyakorlatilag börtöntábornak néznek ki kívülről. A három méter magas, szögesdrótos acélkerítésen belül mozgásérzékelők figyelik a bent lévőket. A konténerekhez nem lehet belátni, bemenni pedig a menekültek személyiségi jogaira hivatkozva nem lehet.

Két őr felügyel a bejáratnál, nem voltak túl közlékenyek, hiába próbáltunk szóba elegyedni velük. Az újságírókat egyik magyarországi tranzitzóna területére sem engedik be, akkor sem , ha erre engedélyt kérnek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem fogadja el az EU bíróságának tranzitzónás döntését a magyar kormány

"Kilóg a lábunk Európából" – választók mondták az EP-kampány kezdetén

Indul a hivatalos választási kampány, az ellenzéknek nem sok lehetősége lesz