A II. világháború előtt senki sem adta meg magát, mert a harc túl sokba került. És most is a világunkra törnek – ezúttal a környezeti katasztrófák.
A globális gazdaság adatai ugyanarról tanúskodnak. A fejlődés Európában és világszerte lassul, a hagyományos politikai rendszer pedig a túlélésért harcol. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász évek óta ismétli, hogy ez a jólét teremtése és kihasználása közötti különbség következménye.
Efi Kucukoszta, az Euronews riportere Amszterdamban találkozott vele, ahol új könyvét mutatta be. Stiglitz professzor, köszönöm, hogy a vendégünk. Könyvének címe: Emberek, hatalom, profit és haladó kapitalizmus az elégedetlenség korában.
– Elégedetlenséggel szembesülünk mindenütt. Ezt láthatjuk például Franciaországban, a sárgamellényesek tömegtüntetésén. Ezt történik Hongkongban, Libanonban és Chilében – mindenütt. Az elégedetlenség annak a jele, hogy a kapitalizmus elért határai peremére? – kérdezte a riporter.
– Valóban így van. Chile egyike azon országoknak, ahol a globális mutatók nagyon jók, ugyanakkor egyike azon országoknak, ahol az egyenlőtlenség a legkifejezettebb. Addig nyúlt, hogy szinte elfogadottnak tűnt. Mindaddig, amíg el nem utasították. Azt próbálom magyarázni, hogy új társadalmi szerződést kell kötni a piac, az állam és a civil közösség között – mondta Joseph Stiglitz.
– Egy húron pendül Emmanuel Macron francia elnökkel? Ő is az Európai Unió és az euróövezet szabályainak újragondolásával érvel.
– De mennyire! Európa problémája a munkahely. Azt ígérték: ha az infláció alacsonyabb 2%-nál, a költségvetési hiány 3-nál, az államadósság pedig a GDP 60%-nál, akkor növekedés várható. Évtizedek óta ezt ismétlik. Ezzel szemben Európa stagnál. Világos tehát, hogy ez a politikai célkitűzés nem életképes.
Válságot nem, csak lassulást látok
– Ön szerint közeleg a recesszió? Közeleg egy új válság?
– Válságot nem látok. Bekövetkezhet, de nem észlelem. Jelentős lassulást látok. Trump kereskedelmi háborúja és protekcionizmusa feldúlja a globális gazdaságot.
– Ki a kereskedelmi háború nyertese? Ha Trump nem nyer, ha ez Egyesült Államok nem nyer, ha Kína nem nyer, és szemmel láthatóan Európa sem, akkor ki húz ebből hasznot?
– Trump kezdetben azt állította, hogy a kereskedelmi háborút könnyen nyerhető. De nem. Három év elteltével sem született megállapodás Kínával. A világ rengeteget vesztett ezzel a bizonytalansággal.
– Forduljunk a klíma felé. Milyen következményekkel jár ez a klímaváltozásban? Mindenki a zöld megállapodásról beszél, de ki fizeti a zöld gazdaságba történő átváltás árát – kivált most, amikor a gazdaság mindenütt lassul?
– A II. világháború előtt mindenki azt kérdezte: megengedhetjük ezt magunknak?
Az Egyesült Államokban minden évben a GDP közel 2%-át emésztik fel a tüzek, áradások, a hurrikánok és a fagyok. Ez egy támadás a világunk ellen.
– Mit javasol tehát?
– Elemeztük, mi szükséges a párizsi és koppenhágai célok eléréséhez, ahhoz, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 1,5 vagy 2 foknál többel. A bizottság meggyőződéssel vallja, hogy a cél szerény ráfordítással elérhető. Ráadásul jót tesz, és ösztönzően hat a gazdaságra.
– Az utolsó kérdés a jövő évi amerikai választásokkal kapcsolatos. Ki tudja legyőzni Donald Trumpot?
– Bárki a vezető demokrata jelöltek közül. Tudta, hogy a közvélemény-kutatások szerint közülük bárki legyőzheti Donald Trumpot?
– Visszatérne a politikába, ha felkérnék?
– Valószínűleg igen. Válságban az Egyesült Államok és a világ. Meg kell reformálnunk azt, miként működjön a társadalom és a gazdaság – válaszolt a Joseph Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász professzor.