Az elmúlt évben tucatnyi új légi útvonal nyílt meg a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről Európa felé. Ezen a vonalon főként nem emberek érkeznek, hanem áruk, ráadásul nem is kevés, évente több ezer tonna.
HIRDETÉS
Ma már több mint 40 légi teherjárat köti össze az európai repülőtereket egy olyan régióval, ahol a kommunista vezetés átnevelő táborokba záratja a muszlim ujgurokat és kényszermunkára fogja őket. A Ujgur Polgárjogi Projekt (UHRP) friss elemzése szerint legalább kilenc cargo légitársaság üzemeltet járatokat Hszincsiangból az Egyesült Királyságba, Németországba, Magyarországra, Görögországba, Svájcba, Belgiumba, Írországba, Spanyolországba és más európai célállomásokra.
Ezek a tehergépek főleg azokat a termékeket szállítják, amelyeket az európaiak az interneten vásároltak: ruhaneműket, elektronikus kütyüket és alkatrészeket. Márpedig az bizonyított, hogy ezek egy részét kényszermunkatáborokban állítják elő.
David Alton, a brit parlament Emberi Jogi Vegyesbizottságának elnöke aggodalmát fejezte ki. Szerinte ugyanis a járatok számának növekedése szembe megy azzal az uniós irányelvvel, hogy ki kell szűrni a kényszermunkából eredő árukat.
Alton úgy fogalmazott, hogy
Így az egyetlen megoldás a politikus szerint az importtilalom.
Peking kitart azon állítása mellett, hogy minden kényszermunkáról szóló hír „az évszázad hazugsága”, és a tartomány gazdasági-társadalmi fejlődését semmilyen „rágalom” nem tudja beárnyékolni.
Rabszolgaság vagy ,,csak" kizsákmányolás?
A Volkswagen nemrég kivonult a térségből, mivel – saját bevallása szerint – képtelen volt ellenőrizni, milyen mértékben érinti beszállítói láncát a kényszermunka. A helyzeten az sem javít, hogy a kínai kormány évek óta nem engedélyezi az ENSZ-megfigyelőknek, hogy vizsgálódjanak a környéken.
Nemzetközi kutatásokból, titkosszolgálati jelentésekből és túlélők vallomásaiból már egy ideje tudni lehet, hogy Hszincsiangban hatalmas gyárakban, embertelen körülmények között, ingyen dolgoztatják a rendszer ellenségeit. Ezek lényegében szovjet típusú munkatáborok, ahová politikai alapon is bárki bekerülhet, de főként a vallásuk miatt felforgatónak tartott ujgurokat szokták ilyenekbe száműzni.
Az Egyesült Királyság parlamentje 2021-ben „népirtásként” ismerte el azt, ami az ujgurokkal történik, az Egyesült Államok pedig még abban az évben elrendelte a térségből érkező import átvilágítását. Sian Lea, az Anti-Slavery International európai vezetője szerint „minden Hszincsiangban készült termékről feltételezni kell, hogy kényszermunkával állították elő”, mivel a gyakorlat állami szinten „széles körben elterjedt és rendszerszintű”.
Selyemút a levegőben
A kínai vezetés az autonóm tartomány fővárosát, Ürümcsit kulcspozícióba emelte a „Légi Selyemút” stratégiában. A legtöbb kínai tehergép innen indul vagy itt tankol fel.
2024 júniusa előtt mindössze két légi összeköttetés volt Ürümcsi és Európa között, ma viszont már több tucat járat közlekedik közvetlenül vagy átszállással. Tavaly a legtöbb teherjárat az Egyesült Királyságba érkezett (313 gép), ezt követte Magyarország 162 érkezéssel.
2025 májusában egyetlen hónap alatt 2000 tonna áru érkezett Ürümcsiből az EU-ba, Svájcba és az Egyesült Királyságba.
A járatokat üzemeltető cégek azt állítják, hogy nincs rálátásuk arra, honnan származik az áru, és milyen körülmények között állították elő. Egyedül a brit European Cargo ígérte azt, hogy ahogy tudja, ellenőrizni fogja a rakományait, és a Modern Slavery Act 2015-ös előírásai szerint fog eljárni.
A Magyarországnál tizenhatszor nagyobb területen már most is 26 repülőtér működik és csak ebben az évben hét újabbat fognak átadni. A régió turizmusát mégsem tervezi fejleszteni a pekingi vezetés. Ebből is látszik, hogy Hszincsiangot kiindulópontnak, nem pedig célállomásnak szánják, nehogy véletlenül olyat lásson valaki, amit Kína nem szeretne megmutatni a nagy világnak.