A délszláv háború inspirálta a Zana rendezőjét, Antoneta Kastrati alkotását ajánlja Koszovó az Oscar-jelöltek közé.
HIRDETÉSA Zana című filmet, Antoneta Kastrati alkotását ajánlja Koszovó az Oscar-jelöltek közé a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. A koszovói rendező maga is háborús események túlélője, így műveinek rendszeresen központi témája a háború és a béke.
Antoneta Kastrati azt magyarázza, hogy filmje igaz történeten alapján mesél el fikciót, saját háborús élményeit is felhasználta. Tizenéves volt akkoriban, anyját és nővérét is megölték. A háború hosszútávú hatásai izgatják rendezőként, hiszen a béke beköszöntével még hosszú ideig poszttraumás stressz és rémálmok gyötrik a túlélőket.
A Zana egy albán nő története, aki gyermeket vár, a férjével és anyósával él egy faluban. A délszláv háborúban elvesztette gyermekét, később pedig éjszakai látomások gyötörték, és képtelen volt ismét teherbe esni. Se a modern orvoslás, se rituálék nem segítettek.
Antoneta Kastrati azt mondja, hogy hiába élünk modern időket, mégis sokan hiszen a fekete mágiában. Filmjében ezért próbálkozik rituálékkal a kétségbeesett nő, miután a korszerű orvoslás nem segített. Manapság rengeteg fiatal nőt és menyasszonyt küld a család úgymond mágusokhoz.
A főszereplő, Adriana Matoshi bevallja, hogy nagyon megviselte a szerep, túlságosan átérezte a főhős helyzetét. Sokszor egy-egy jelenet után fejfájás gyötörte.
A rendező, Antoneta Kastrati újságíróként kezdte pályáját, majd dokumentumfilmesként folytatta. A valódi társadalmi jelenségek feldolgozása mindig fontos volt számára.
A Zana világpremierjét a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották, kedvezően fogadta a kritika és a közönség is.