Budapest még mindig az alsó-középkategóriában van.
HIRDETÉSÓriási különbségek vannak az európai országok lakásbérleti árai között. A keleti-nyugati megosztottság itt is érvényesül: a kontinens két végpontja között akár tízszeres is lehet a különbség - írja a Világgazdaság.
A legolcsóbban jelenleg Ukrajnában és Fehéroroszországban tudunk egy kétszobás ingatlant kibérelni, itt már 60-70 ezer forintért lehet megfelelő lakást találni. Ezután következik Közép-Európa: Bécsben 200–300 ezer a kétszobás lakás.
Amszterdam, Oslo vagy Koppenhága városában 5-600 ezer forintba kerül egy ugyanilyen paraméterekkel rendelkező lakás. A legdrágábban pedig Svájcban, Londonban és Párizsban tudunk bérelni: itt 700 ezer forinttól indul az árverseny, de egy jobb minőségű lakásért egymillió forintot is simán kérnek.
Budapest még mindig az alsó-középben van
Budapest jelenleg az európai középmezőny alsó felében helyezkedik el. A Varsóban vagy Prágában tapasztalható áraknál valamivel olcsóbb a magyar fővárosban lakást bérelni.
Az V. kerületben egy 60 m2 körüli bérleményt 200 ezer forinttól 300 ezer forintig hirdetnek, de egy 100 m2-nél tágasabb belvárosi lakásért már a dupláját, akár havi 600 ezer forintot is elkérnek. A városból kifelé haladva mérséklődnek az árak, a XI. vagy a XIII. kerületben 190 ezer forinttól 300 ezer forintig bérelhetünk egy ugyanekkora ingatlant.
Arányosítani kell
A fenti összegek természetesen önmagukban nem mérvadóak, hiszen a keresethez viszonyítva érdemes nézni, mennyit is kell abból albérletre költeni. Vagyis drága ugyan lakást bérelni például Zürichben, de a magas keresetek miatt fajlagosan mégis jobban jár, aki itt teszi. Prágában például negyedáron lehet lakást bérelni Zürichhez képest, de az átlagos kétkeresős háztartás jövedelmének majdnem a fele megy el a lakbérre, míg a svájci városban csak a harmada.