A kabinetfőnöke szerint európai erdőségek újratelepítésére kellene költeni a pénzt. Egy brazil lap szerint a környezetvédelmi szervezet hiába tudott a készülő gyújtogatásokról, megakadályoznia nem sikerült az akciót.
HIRDETÉSA brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió eurós gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke hétfő este.
Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. Majd a párizsi Notre-Dame-ra is tett utalást: "Macron még egy előrelátható tüzet sem tudott elkerülni egy templomban, amely a világörökség része, és ő akar nekünk leckét adni?" - fogalmazott a kabinetfőnök.
Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. A nyilvánosság előtt Bolsonaro így reagált: "Macron segélyt ajánl a gazdag országoktól az Amazonasnak. Segít bárki is valaki máson, ha nem vár érte viszonzást? Miért érdekli őket az Amazonas? Mit akarnak?" - mondta.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, illetve egy hosszútávú globális projekt kezdeményezését az amazonasi esőerdő védelmére. Az elképzelések szerint az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz.
Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott "nemzetközi válság" ügyével. Bolsonaro szerint ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne.
Bolsonaróra az erdőtüzek miatt egyre nagyobb nemzetközi nyomás is nehezedik, miután a Föld tüdejének is nevezett, lángokban álló esőerdő képei bejárták a világsajtót, és nemzetközi felháborodást váltottak ki.
A francia államfő Bolsonaro - sokak által megkérdőjelezett - környezetvédelmi politikájának tulajdonította azt, hogy nőtt az amazonasi esőerdőt is sújtó erdőtüzek száma.
Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, és 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyerjenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet.
"A Tűz Napja"
Körülbelül hetven ember egy WhatsApp csoportban szervezett augusztus 10-re, Tűz Napja jeligével gyújtogató akciót, idézi a Globo Rural hivatalos dokumentumok alapján megírt cikkét a Mérce.
Eszerint a földtulajdonosokból, termelőkből, kereskedőkből, földrablókból és szakszervezeti tagokból álló csoport tagjai Altamira városának egy részén gyújtogattak, abban a Pará államban, ami az erdőtüzek és az erdőirtás tekintetében is az első helyen áll. A hírportál az augusztus 10-ei tűzvészről azt írta, hogy "úgy fog bekerülni a történelembe, mint Pará állam történetének legdurvább tűzvésze".
A készülő gyújtogató akcióra figyelmeztették az Ibamát, a brazil környezetvédelmi szabályozó szervezetet, erről is közölt egy dokumentumot a brazil lap. A szervezet igazgatója azt állítja, hogy hiába kért segítséget a nemzeti biztonsági erőktől. A riasztásra írt válaszlevelében azzal érvelt, hogy a korábban elszenvedett támadások miatt és Pará állam katonai rendőrsége támogatásának hiányában nem tudtak fellépni a gyújtogatók ellen, mert az túlságosan nagy kockázattal járt volna a dolgozóik számára.