A jelenlegi elnök, Milos Zeman bírálói szerint aláássa a bíróságok függetlenségét, erőszakosan átalakítja az alktományt és Oroszország, valamint Kína érdekeit képviseli. A miniszterelnököt, Andrej Babist pedig az EU-s pénzek hűtlen kezelésével vádolják.
HIRDETÉSTöbb ezren vonultak fel Prágában szerdán, hogy az 1968-as prágai tavasz leverésére és az egy évvel későbbi kormányellenes demonstrációkra emlékezzenek. Az 1969-es tömegtüntetéseket az államhatalom erőszakkal verte szét- a fellépés során öt ember meghalt és sokan megsebesültek.
Az áldozatokra koszorúzással és performansszal emlékeztek a Vencel téren.
A tüntetők a ceremónia után a prágai kastélyba vonultak, hogy a jelenlegi politikai vezetés ellen tiltakozzanak. A demonstrációt a Millió Pillanat a Demokráciáért nevű csoport szervezte, amely júniusban negyedmillió embert mozgósított egy tüntetésen. A jelenlegi elnök, Milos Zeman bírálói szerint aláássa a bíróságok függetlenségét, erőszakosan átalakítja az alktományt és Oroszország, valamint Kína érdekeit képviseli. A miniszterelnököt, Andrej Babist pedig az EU-s pénzek hűtlen kezelésével vádolják.
A Szovjetunió vezette Varsói Szerződés öt tagállamának hadserege 1968. augusztus 21-én rohanta le Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a "prágai tavaszként" ismert politikai és gazdasági reformfolyamatnak, amelyet Moszkva veszélyesnek minősített.
A bevonuló katonaság és a csehszlovák lakosság között számos helyen összetűzésekre került sor. A legvéresebb konfliktus a korabeli Csehszlovák Rádió prágai épületénél játszódott le, ahol 17 civil személy vesztette életét. A megszállást követő hetekben a legújabb kutatások szerint összesen 141 csehszlovák állampolgár halt meg.
Csehszlovákiában 1989 novemberében kezdődött az úgynevezett bársonyos forradalom, amelynek során a hatalmat Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak.