NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Hogyan működött a vasfüggöny?

Hogyan működött a vasfüggöny?
Írta: Károly Szilágyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Ma már sokan el se tudják képzelni, milyen lehetett az a szögesdrótrendszer, ami évtizedeken át elválasztotta a kommunista országokat Európa demokratikus felétől.

HIRDETÉS

Minden évben megünneplik a harminc évvel ezelőtti határnyitást az osztrák-magyar határon. De ma már sokan el se tudják képzelni, milyen lehetett az a szögesdrótrendszer, ami évtizedeken át elválasztotta a kommunista országokat Európa demokratikus felétől.

Dákai János technikusként szolgált a határon, így még 72 évesen is jól emlékszik arra, hogyan épült fel a műszaki határzár.

„Ezt úgy mondták, hogy vadfogó. Alul ugye az apró madaraknak, ott sűrűbb, fönt meg az őzek, disznók, szarvasoknak, hogy ne tudjanak hozzájutni a kerítéshez, mert ha összekuszálták ezt a drótot, akkor ezt nekünk ki kellett javítani. Össze kellett forrasztani, akkor újra üzembe kellett helyezni. Aztán utána volt egy út, akkor padka volt, utána egy árok volt, ahol a csapadék összefolyt, mert az is okozhatott zárlatot. Utána volt egy út, egy ilyen szélességű út, hogy egy kocsi nyugodtan tudott rajt közlekedni, utána volt egy három méter körüli nyomsáv, ami el volt fogasolva, gereblyézve, azon meg lehetett látni a nyomot, hogy állat ment rajta, vagy ember ment rajta.” - idézte fel a technikus.

A kommunikációt is meg kellett oldani a műszaki határzár mentén.

„Hát nem volt rádiótelefon, de az oszlopokon volt távbeszélő-csatlakozó. Mindenkinek a zsebében, aki itt jött járőrözni, vagy kiment mélységbe vagy valahol, azoknak rejtve voltak olyan csatlakozók, ahonnan lehetett beszélni.”

A vasfüggöny a Balti-tengertől az Adriáig vágta ketté Európát, sokaknak az életükbe került, hogy megpróbáltak átjutni rajta. De ki lehetett játszani a rendszert.

„Benyúltunk, az ujjunk közé vettük a drótokat, széjjelhúztuk, aztán a kolléga átbújt. Aztán akkor ő is ismételte ezt a műveletet, akkor átbújtam én is. Így megszedtük a táskába a gyümölcsöt, aztán szépen visszajöttünk ugyanezzel a módszerrel, beballagtunk a laktanyába, ott már vártak a fiúk: Na mit hoztatok? Szőlőt, almát, körtét?” - árulta el Dákai János.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orbán-Merkel: békülékeny hangnem egyetértés nélkül

Orbán: "csak egy Európa van"

Költő, forradalmár, „stílusikon”: Petőfi Sándor viaszmásának titkai