Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Közös európai hadsereg: apró lépésekben

Közös európai hadsereg: apró lépésekben
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett a rövid- és középhatótávolságú nukleáris rakéták telepítését korlátozó szerződésből, az INF-ből múlt hét pénteken.

A kétoldalú megállapodást, amelyet 1987-ben kötött az amerikai és az orosz vezetés, Donald Trump már tavaly felmondta arra hivatkozva, hogy Oroszország nem teljesíti vállalásait.

Megfigyelők arra számítanak, hogy újraindul a fegyverkezési verseny, amibe Kína is beszáll majd. Elemzők szerint az INF összeomlása várható volt, mert kétoldalú katonai szerződések bajosan működnek egy többpólusú világban.

Következő összeállításunkban az európai védelmi stratégia alakulását tekintjük át.

***

A közös európai hadsereg terve egyidős az Európai Unióval. A Maastrichti Szerződés aláírásával a tagállamok elfogadták a közös kül- és biztonságpolitika alkalmazását is. Formális döntést viszont csak 1999 decemberében, Helsinkiben hoztak a gyorsreagálású erőről és újabb két évnek kellett eltelnie, mire azt is sikerült eldönteni, hogy az 2003-tól meg is valósul.

A Nizzai szerződés értelmében a hadtest maximum 60 ezer katonából áll, akiket a tagállamok biztosítanak egy-egy adott beavatkozásra, melynek ideje a kiképzéssel együtt nem haladhatja meg a 60 napot.

2018 júliusában egy kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón kötelezték el magukat a NATO-tagállamok, hogy legkésőbb 2024-től a nemzeti jövedelem legkevesebb 2 százalékát a nemzeti hadseregre fordítják. Az Egyesült Államok ugyanis aránytalannak tartotta a szerepvállalás eloszlását.

"A NATO ma erősebb, mint két napja. A szövetség, több ország nem az elvártak szerint működött, míg mi többet vállaltunk a kelleténél. Túl nagy volt rajtunk a teher, ezért is beszélünk ennek elosztásáról" - mondta akkor Donald Trump amerikai elnök.

A helyzetet nehezíti, hogy az országhatárok őrzése és biztonsága olyasmi, amiről szuverenitásuk részeként a tagállamok nehezen mondanak le. Az európai közös hadseregre ráadásul sokan hajlamosak a NATO vetélytársaként tekinteni, ami szintén nem segíti a létrehozását.

Mindenesetre 311 milliárd dolláros védelmi kiadásaival Európa a második legtöbbet költő gazdaság, csak az Egyesült Államok előzi meg 518 milliárd dollárral.

Jórészt az amerikai elnök kritikájára és az orosz hadsereg ukrajnai akcióira adott reakcióként jött létre az úgynevezett Pesco program. A kezdeményezést 23 tagállam írta alá, lényege a hatékonyabb együttműködés mellett több forrás jusson az európai védelmi alapba, így több pénzt lehessen költeni kutatásra és felszerelésre.

Noha más-más okokból, de mind Emmanuel Macron francia államfő, mind Angela Merkel német kancellár támogatja az európai hadsereg létrehozását. Miként azzal is mindketten tisztában vannak, hogy ehhez Európának szövetségi állammá kell válnia.