Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Teljesen másképp értelmezik az érintettek az MTA kutatóhálózatának átalakítását

Teljesen másképp értelmezik az érintettek az MTA kutatóhálózatának átalakítását
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A kormány befolyása alá kerül a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózata az átalakítással az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint. Az átszervezést irányító Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint azonban megmarad a tudományos autonómia és a dolgozók semmit nem fognak érzékelni az átalakulásból.

Az akadémiai dolgozók képviselője, Lőrincz Viktor Olivér azt mondta nekünk: a tudósok kisebbségben lesznek az új, 13 fős irányító testületben. Habár azt elismerte, hogy eddig is voltak kormány által delegált személyek az irányításban, akik eddig egyáltalán nem szóltak bele a működésbe.

"Tulajdonképpen a miniszterelnök fogja kinevezni a teljes vezetőséget. Ha ő nem ért egyet az Akadémia elnöke által jelölt hat taggal, akkor azt is megteheti, hogy egy olyan embert nevez ki ideiglenesen, de akár korlátlan határidőre is, akinek a személyével nem ért egyet az Akadémia."

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Szigeti Ádám ezzel szemben úgy véli, a jogszabály nem csorbítja a kutatók függetlenségét:

"Minden elemében garantálja ez a törvény azt, hogy megmaradjon a tudományos autonómia, erről persze nagyon hosszú vitákat lehet folytatni, hogy ki mit ért tudományos autonómia alatt, de alapvetően az akadémiai törvény illetve a törvénykezés nyilvánvalóan az országgyűlés hatásköre."

A kutatóintézetek vagyonának sorsát is teljesen másképp látják az akadémiai dolgozók és az átszervezést levezénylő minisztérium:

"Az akadémiát a vagyona egy részétől meg fogják fosztani, ami egy nagyon furcsa megoldással úgy fog történni, hogy nekem van egy autóm, és azt az állam simán elvehetné, vagy mondhatná azt is, hogy azt nekem át kell örökre használatba adnom ingyenesen, a kettő az a gyakorlatban gyakorlatilag ugyanaz, tehát itt egy kisajátítás jellegű intézkedés történik" - közölte Lőrincz Viktor Olivér.

A minisztérium szerint azonban az, hogy állami vagyonról vagy az egyetlen állami akadémia köztestületének a vagyonáról van szó, lényegtelen. A szándék az, hogy a kutatóintézetek épületeiben a tudósok tovább tudjanak dolgozni. A helyettes államtitkár szerint erre az is bizonyíték, hogy a kutatóhálózat infrastruktúrájának megújítására 2010 óta az állam több milliárd forintot költött.

"A 2000-es évek közepéig ez állami vagyon volt" - mondta Szigeti Ádám. "Egy döntéssel ez gyakorlatilag átkerült állami vagyonból MTA-vagyonba, köztestületi vagyonná vált a kutatóintézetek egy részének az ingatlan- és eszközállaománya, és a törvényben az szerepel, hogy az MTA kutatási célokra ennek a hálózatnak szolgáltatja ezeket az ingatlanokat. Ez meg fog maradni köztestületi vagyonként."

Riportunkban szerettük volna megszólaltatni a Magyar Tudományos Akadémia képviselőjét is, de ők azt kérték, hogy álláspontjukat közleményükből idézzük: ebben az akadémia sajnálatát fejezi ki a törvénymódosítás elfogadása miatt, és hozzáteszik: különösen fájdalmas, hogy a tervezett átalakítás érdemi kritika és az új rendszer működésére vonatkozó kormányzati stratégia kidolgozása nélkül történt.