A kutatók három éven után ellenőrizték, hogy mennyire bomlottak le az elvileg biológiailag lebomlóként eladott zacskók - eláruljuk: semennyire.
HIRDETÉSA plymouth-i egyetem tengerbiológiai részlegének kutatói érdekes kísérletbe kezdtek: biológiailag lebomlónak hirdetett szatyrokat helyezett el különböző helyszíneken - tengerben, iszapban, földben, levegőben. Három évvel a kísérlet kezdete után megnézték, mi maradt belőlük.
Az elvileg lebomló zacskók három év áztatás vagy iszapban tartás után is tökéletesen alkalmasak voltak egy bevásrlás hazaszállítására. "Abszolút meglepett, hogy három év után a zacskók mindegyike elbírt egy egész adagnyi holmit, de a legmeglepőbb az volt, hogy a biológiailag lebomló zacskó is képes volt erre. Amikor azt látod, hogy valamire azt írják: biológiailag lebomló, automatikusan arra gondolsz, hogy ez sokkal hamarabb lebomlik, mint a hagyományos zacskók. A kísérletünk azonban azt mutatja, hogy ehhez három év sem elég" - mondta Imogen Napper vezető ktuató, aki a PhD-je miatt kezdett bele a kísérletbe.
Volt, ami lebomlott
Az öt vizsgált zacskót ismert brit boltokból hozták, majd különböző közegekbe helyezték őket: levegőbe, tengervízbe, földbe - vagyis azokra a helyekre, melyekkel szemétbe kerülésük után a legvalószínűbb, hogy találkoznak.
A zacskókat rendszeresen ellenőrizték, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban elkezdenek-e lebomlani, észrevesznek-e rajtuk látható változást, veszítenek-e rugalmasságukból, textúrájuk vagy kémiai összetételük megváltozik-e.
A levegőben tartott szatyorból 9 hónap után semmi sem maradt: az anyag nagy része szétporlott apró darabokra.
Ezzel ellentétesen viszont azok a biológiaialag lebomló, oxo-degrádibilis vagy hagyományos szatyrok, melyeket vízbe vagy földbe tettek, még három év után is sértetlenek maradtak, és tökéletesen alkalmasak voltak a használatra.
Egyedül a komposztálható szatyor volt az, mely a tengervízbe téve három hónap után teljesen lebomlott - de még ebből a fajtából sem sikerült teljes lebomlást elérni a földbe tett változatnál. Ez utóbbi ugyanis még 27 hónappal "eltemetése" után is jelen volt a talajban.
Az Environmental Science and Technology című lapnak írt összefoglalójukban a kutatók azt mondták, az eredmények rengeteg kérdést vetnek fel, a legfontosabb ezek közül az, hogy a biológiailag lebomló szatyrok jó megoldást jelentenek-e a műanyag szemét globális szintű problémájának megoldására.
A kutatásról az egyetem kisfilmet is készített, a szatyrok kiemelése 0:43-nál kezdődik.