Mindössze kilenccel több szavazatot kapott a német politikus, mint amennyi kellett.
Kedd este az Európai Parlament szűken (383 vokssal), de megszavazta, hogy az Európai Bizottság következő elnöke Ursula von der Leyen legyen. A német védelmi miniszter Angela Merkel kancellár szövetségese azonban nagyobb támogatásra számíthat a továbbiakban, a Zöldek például azt közölték, hogy a szavazáson nem támogatják, az EB elnökeként viszont igen.
HIRDETÉSA magyar képviselők erős támogatása
A 21 magyar EP-képviselő elsöprő többséggel szavazta meg der Leyent, saját bevallásuk szerint 19-en támogatták, ketten nem. A 19 képviselőből 13 fideszes, 4 a Demokratikus Koalíció politikusa, 2 pedig a Momentumé. Mind a Fidesz, mind a Momentum frakciója deklaráltan támogatta a német jelöltet, így beszélhetünk frakciófegyelemről, viszont nem ez lett volna az első eset, hogy máshogy szavaznak a magyar kormánypárti képviselők. Ha így döntöttek volna, nem választják meg von der Leyent bizottsági elnöknek. Viszont titkos szavazás volt, azaz sosem fog kiderülni, hogy valóban ekkora támogatást kapott-e der Leyen Magyarországról.
Korábbi cikkünkben azt számoltuk ki, hogy az EPP és a Renew Europe képviselői (összesen 290) mellett legalább 86 EP-képviselőnek kell támogatnia a jelöltet a 376-os abszolút többséghez.
Junckert nem támogatták, de nem is volt rá szüksége
Jean-Claude Junckert 2014-ben lényegesen nagyobb többséggel választották meg 422 szavazattal ( az abszolút többséghez 360 kellett). Őt viszont annak ellenére, hogy néppárti, nem támogatták a magyar kormánypárti képviselők. Juncker volt egyébként az első, és egyelőre utolsó politikus, aki a csúcsjelölti rendszer útján került az EB élére.
Miért támogatták a magyar képviselők der Leyent?
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy „megelőlegezték a bizalmat”, és határozott elvárásaik vannak az új EB elnökkel szemben.
A Demokratikus Koalíció szerint a jelölt „programja szinte teljes egészében megfelelt a DK EP-választási programjának”. Molnár Csaba EP-képviselő szerint „von der Leyen megválasztása jó Magyarországnak, jó a magyar embereknek és rossz Orbán Viktornak és illiberális rendszerének.”
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője azt írta a Facebookon, hogy „Sokkal jobb bizottsági elnök lesz, mint a Fideszt védelmező Manfred Weber lett volna”.
A következő EB elnök választásának folyamatáról pedig azt írta, hogy frakciótársaival azon fog dolgozni, hogy az európai állampolgárok „közvetlenül választhassák meg az Európai Bizottság elnökét”.
Mi szólt volna fideszes oldalról a német jelölt ellen?
Míg a magyar kormányközeli sajtóban von der Leyen a Visegrádi Négyek által "bedobott" jelölt, addig a nemzetközi sajtó szerint Emmanuel Macron ajánlotta. Ez nem lenne meglepő, ismerve a német védelmi miniszter vízióját Európáról, és a tényt, hogy bírálta korábban a magyar kormányt és Lengyelországot is. Emellett közösen tagja egy szervezetnek Soros Györggyel, és a magyar kormánypártok által "Soros embereként" emlegetett Frans Timmermanst teszi meg első alelnöknek.
Keddi beszédében az Európai Parlamentben azt is kiderült, hogy még két olyan téma fontos neki, amivel a magyar kormánnyal nincsenek egy állásponton: a klímavédelem és az Isztambuli egyezmény.