A végső pusztulástól menekülhet meg Bagan ősi templomvárosa Mianmarban a világörökségi cím megszerzésével.
A pusztulástól mentheti meg a világörökségi védettség Bagan ősi templomvárosát Mianmarban. Újabb tizennégy kulturális helyszínt vett fel a világörökségek listájára az UNESCO a Bakuban zajló soros ülésszakán szombaton.
Bagan a buddhista művészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyeket, freskókat és szobrokat őriz, a XI-XIII. században a Pagan Királyság fővárosa volt.
A kínai Liangcsu-kultúra ásatási területét is felvette a világörökségek listájára 43. ülésén az UNESCO. Az ötezer évvel ezelőtti civilizáció nyomai több mint háromszáz helyszínen ismertek Kínában. Az eddig előkerült leletek közül a leghíresebb a jádéból csiszolt baltafej.
A hétvégi ülésen döntöttek a nyugat-japáni Szakaiban lévő Mozu-Furuicsi temetkezési hely felvételéről is. 16 évszázadon át a helyiek folyamatos erőfeszítéseinek köszönhetően maradt fenn a kora középkori nekropolisz.
Oszaka kormányzója, Hirofumi Josimura szerint Kufun nem csupán egy történelmi helyszín, hanem sok generáció folyamatos erőfeszítésének a szimbóluma.
Irakban is ünnepléssel fogadták, hogy felkerült Babilon a világörökségi listára. Az Eufrátesz mentén, Bagdadtól 85 kilométerre délre emelték az ősi város téglafalait és tornyait, aminek romjain ma is látványos díszítményeket csodálhatunk meg.
Egy látogató, Marina Al-Kafadzsi szerint a világörökségi cím fellendíti a turizmust, és az idegenforgalom fontos bevételi forrás ott, ahol nincs kőolaj.
A híres babiloni Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található.
Európából a többi között a lengyelországi Krzsemionki kvarcbányaegyüttes is a világörökség része lett. A történelem korai időszakában vájt évezredes járatok egy részét látogathatóvá tették.
Az UNESCO soros ülésszaka július 10-ig tart, még számos helyszín világörökségi besorolásáról döntenek.