NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Minden, amit tudni kell a görög választásokról

Minden, amit tudni kell a görög választásokról
Szerzői jogok REUTERS/Costas Baltas
Írta: Pálfi RitaPantelis Petrakis & Alice Tidey
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ebben az évtizedben hatodszor voksolnak a görögök, kisokosunk a szavazásról

HIRDETÉS

Vasárnap az első görög választásokat tartják, mióta véget ért Görögország segélyezése 2018 augusztásban. 2009 óta most hatodszor választanak a dél-európai országban.

Pár hónappal korábban, mint az eredetileg kiírt dátum, ugyanis Alexisz Ciprasz miniszterelnök pártja (a Sziriza) veresége után az európai parlamenti választásokon előrehozott választásokat íratott ki. Ezért ősz helyett nyáron, július hetedikén lesz a szavazás.

A konzervatív Új Demokrácia (ND) 10 százalékkal előzte meg a Szirizát a május 26-án. Aznap helyhatósági választásokat is tartottak, amit szintén elsöprő többséggel nyert az Új Demokrácia. 13 régióból 12-ben győzött. A kormányzó Sziriza pártnak egyedül Krétán sikerült győznie.

Mi történt 2015-ben?

A radikális baloldali Sziriza 2015 januárban nyerte meg a választásokat és koalíciós kormányt alakított a szélsőjobboldali populista, euroszkeptikus Független Görögök Pártjával (ANEL). A megszorításellenes program és retorika volt a közös pont. Hat hónapnyi intenzív tárgyalás után a Görögországnak kölcsönzőkkel, és egy népszavazás után júliusban a kormány aláírt egy harmadik mentőcsomagot. Az emberek pedig szeptemberben újra a szavazóhelyiségekbe voltak hivatalosak, hogy eldöntsék a Sziriza vagy az Új Demokrácia politikusai a megfelelőek arra, hogy meghozzák a mentőcsomag miatti szükséges megszorító intézkedéseket.

A Sziriza újfent győzött, és megint az ANEL-lel léptek koalícióra. A szövetség 2019 januárjáig tartott, amikor a Független Görögök nem értettek egyet a Preszpa-egyezménnyel. A megállapodást Görögország és Észak-Macedónia között a név vita lezárásáról hevesen kritizálták Görögországban (és –Észak-Macedóniában is), főleg a Macedónia nevű régióban.

Az ND - Konsztantinosz Micotákisz irányítása alatt - ellenezte a megállapodást, és a párt pár prominens képviselője csatlakozott is a tüntetésekhez ellene. Micotákisz azt mondta, hogy megvétózná Észak-Macedónia EU-hoz való csatlakozását, ha hatalomban lenne akkor, mikor erről döntés lesz. A híres politikai dinasztiából származó politikus azt reméli, hogy apja nyomdokaiba léphet, aki görög miniszterelnök volt, míg a húga külügyminiszter.

Miért vesztette el az európai parlamenti választásokat a Sziriza?

A választási vereséget a szakértők szerint egyrészt az okozta, hogy a párt elvesztette a kapcsolatot a középosztálybeli híveivel, a mentőcsomag részeként hozott intézkedés, a magas adóztatás miatt, míg a gazdasági növekedésből keveset észleltek (vagy írtak a kormányzó Sziriza számlájára).

A munkásosztály, amire a Sziriza főként támaszkodott a 2012-es és a 2015-ös választásokon, szintén úgy tűnt, hogy hátat fordított a kormánypártnak, mert az nem tudta enyhíteni a munkaerőpiac felszabadításának hatását. A munkanélküliség csökkenése, és a havi minimálbér 650 euróra emelkedése úgy tűnik, hogy nem volt elég.

Mi a két legnagyobb párt, aki a győzelemért küzd?

A választásokat sokan értékelik úgy, mint a középosztály kegyeiért folytatott versenyt - jogászok, orvosok, mérnökök - sokan közülük úgy vélik, hogy viselik a gazdasági válság terheit, és nem kaptak ehhez segítséget a Szirizától.

Az OECD adatai szerint 10 görög középosztálybeli háztartásból 9-ben okoz komoly gondot az alapvető szükségletek kielégítése. 10-ből 7 egyén nyilatkozott úgy, hogy nem tudna váratlan kiadásokkal mit tenni. 

Majdnem 3 év kemény ellenzékként töltött idő után az Új Demokrácia finomított a retorikáján, és a gazdasági növekedésre és a biztonságra összpontosított főbb üzenetként. Micotákisz új beruházásokat, adócsökkentést, több és jobban fizetett állásokat ígér, és azt, hogy több rendőr lesz az utcákon a nagyvárosokban. 

A másik oldalon Ciprasz és a Sziriza azt állítja, hogy most végre elkezdhetik a programjukat megvalósítani, a Független Görögökkel való koalíció terhe nélkül. Azt is mondták, hogy Micotákisz hét munkanapos hetet vezetne be, folytatná a munkaerőpiac felszabadítását és csökkentené a közszolgák számát.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Traktoros gazdatüntetés Athénban

Pokolgép robbant Athénban, senki sem sérült meg

A migráció lehet az egyik megoldás a demográfiai problémákra – mondta a Bizottság horvát alelnöke