rendkívüli hír

rendkívüli hír

A névvita, amely már 28 éve tart

A névvita, amely már 28 éve tart
Betűméret Aa Aa

Tavaly június 17-én, Preszpa-tó görög oldalán a görög és macedón kormányfő aláírták az egyezményt, amely arra a névvitára hivatott megoldást találni, amelynek keletkezésekor mindketten tinédzserek voltak.

1991-ben Jugoszláviából kiválva Macedón Köztársaság néven jött létre egy állam, Görögország északi határán. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy gondolták, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

2008-ban a görög diplomácia sikerként könyvelhette el, hogy a transzatlanti csatlakozási tárgyalások a névvita miatt megfeneklettek.

A 2018-as ún. "Preszpa-megállapodás" viszont lehetővé teszi, hogy Macedónia elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot tagjai közé. Mindehhez az kellett, hogy a jobboldali Nikola Gruevszkit új kormányfő, a balközép irányultságú Zoran Zaev váltsa posztján, aki a viták rendezése érdekében engedményekre is hajlandó volt.

Az úgynevezett Preszpa-egyezmény miatt Alekszisz Ciprasz kormányát egy koalíciós partnere már elhagyta, és bár a miniszterelnök a múlt héten túlélt egy bizalmi szavazást, a görög társadalom továbbra is megosztott a kérdésben. Az ellenzők szerint a görög érdekeket sérti, hogy az északi szomszédnak Észak-Macedónia lesz az új neve.