Tranzitzóna: "megkérdőjeleződik, hogy mi vagyunk-e az európaiak"

HIRDETÉS

Szerdán a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában járt Szél Bernadett és Bősz Anett független országgyűlési képviselő, ahol a Magyarországra érkező menekülteket őrzik. Az ott tapasztaltakról a Facebookon számoltak be élő adásban. Szél később a 24.hu-nak nyilatkozott a témában.

Összesen 133 ember van a tranzitzónában, és több mint a felük, 77 gyermek. A képviselők azt is megtudták, hogy egy 17 éves kísérő nélküli kiskorú is van köztük.

Éheztetés

Az idegenrendészeti szektorban - ahol tavaly július óta több esetben csak akkor adtak embereknek enni, ha strasbourgi Emberi Jogok Bírósága erre utasította a hatóságokat - "azzal szembesültek, hogy a menekültek ellátása gyakorlatilag attól függ, hogy milyen gyorsan lép Strasbourg: akkor kapnak élelmet, ha Strasbourg közbelép" -mondta Szél, hozzátéve, hogy jogi lépéseket tesz az illetékes minisztériummal szemben, mert szerinte "ez semmiféleképpen nem elfogadható".

Az orvosi ellátás hiányosságai

A képviselők megkérdezték, mi történt azzal a kislánnyal, aki a múltkori látogatásukkor fogorvosra várt. Azt a választ kapták, hogy a hatóságok utasították a röszkei fogorvost, hogy lássa el a gyermekeket, de ő annyira túlterhelt, hogy csak abban tud segíteni, hogy a gyerekek eljussanak más fogorvoshoz.

Bősz Anett teljességgel elégtelennek minősítette az orvosi ellátást. Ez szerinte arra korlátozódik, hogy kiderüljön, hogy nincs-e fertőző betegsége valakinek, ám ha már például ha valakinek a szeme romlik folyamatosan, nem kap szemészeti ellátást.

A képviselők találkoztak egy 10 éves agytumoros kislánnyal is. Kemoterápiát kap, csak a kezelések idejére hagyhatja el a tranzitzónát. A kislány és családja három és fél hónapja van ott, és bár naponta kétszer látja a beteget orvos, de kórházba havi egyszer vagy kétszer jut el - mondta nekik a gyerek apja.

A képviselők szerint teljesen alapvető emberi igények is luxusszámba mennek. Bősz úgy fogalmazott, "megkérdőjeleződik, hogy mi vagyunk-e az európaiak ebben az ügyben".

Salvini nem járt a tranzitzónában

A két képviselő azt is megtudta, hogy amikor az EP-választási kampányban Orbán Viktor és Matteo Salvini a határon járt, nem mentek be a tranzitzónába.  "Nem voltak kíváncsiak az ott lévő emberekre a sorsára. A szögesdrótot nézték meg és felmentek az őrtoronyba" – mondta Szél.

Szerbiában egyébként kőkemény üzletág az, hogy ki juthat Szerbiából idáig el – tette hozzá.

A gyerekek nem értik, hogy miért vannak bezárva

Vannak olyanok, akik több mint egy éve vannak ott, embertelen körülmények között bezárva, köztük kisgyerekek is - emelte ki az országgyűlési képviselő.

Egy kislány azt mondta a szüleinek, ez olyan mint egy állatkert: be vannak zárva, rácsok mögött, de nem értik, hogy miért vannak bezárva. Van olyan gyerek, aki megkérdezte a szüleitől, hogy mit követtek el – mesélte Szél.

"Lehetne emberségesebben"

"Sokat elárul a helyről, hogy az ott lévőknek az vágyuk, hogy elmehessenek egy menekülttáborba, ahol azért ugyancsak szigorú ellenőrizés alatt állnak az ott lakók. De van iskola, ahol esetleg látnak valamit a természetből vagy a városból" – emelte ki Bősz.

"Minden politikusnak látnia kell, aki ezt a törvényt aláírja, hogy ezeknek az embereknek így kell élniük" - tette hozzá Szél Bernadett.

Varga: európai átlag felett van magyar tranzitzóna

Szél Bernadett csütörtökön Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán kérdezett a tranzitzónában tapasztalt állapotokról. 

B"árki bármikor szól, mehet Szerbia felé" - mondta válaszában Varga Judit, hozzátéve, hogy személyesen járt a tranzitzónában, és szerinte szerinte a higiénia, oktatás messze az átlag felett van, ahogy az ott dolgozókból a családok felé való szeretet is felülmúlja az európai átlagot.

"Európa sok menekült tábora örülne, ha ilyen körülmények lennének a a tranzitzónájukban, mint amilyen a magyarban van" – hangsúlyozta Varga.

Mi a tranzitzóna?

A tranzitzóna olyan terület, ahol tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az oda érkező külföldi személyeknek lehetőségük van a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására és igénybe venni a tranzitzónákban biztosított szolgáltatásokat a menekültügyi eljárás lezárulásáig. A tranzitzónába érkező személyek annak területét saját akaratuk szerint Szerbia felé szabadon elhagyhatják - olvasható a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal oldalán.

A válsághelyzetet 2015 szeptemberében hirdették ki először, akkor csak pár megyére.  2016 márciusában terjesztették ki az egész ország területére. Azóta folyamatosan meghosszabbítja a magyar kormány. A legutóbbi hosszabbításról szóló kormányrendeletet februárban hozták. Eszerint szeptember 7-ig van érvényben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

HIRDETÉS

Menekültkérelmek Magyarországon

Magyarországon 2015-ben 177 ezer 135 menekültkérelmet adtak be Magyarországon. 2016-ban 29 430-et. 2017-re ez 3390 kérelmezőre csökkent. Tavaly 671 menekültkérelmet vizsgáltak - derül ki az Index cikkéből.  Összehasonlításként, 2009-ben 4665 kérelmet fogadott az ország.