A 2004-ben csatlakozott országok 515 milliárd eurót kaptak az EU-tól. Legalább 70 millió ember jövedelme megkétszereződött, a várható élettartam három évvel meghosszabbodott, a határok eltűntek. Magyarország több pénzt kapott, ma mégis Romániában keresnek többet. Európa-napi mérleg húsz év után.
HIRDETÉS„A kommunizmus azért bukott meg, mert mindent megtiltott, a liberalizmus pedig azért fog megbukni, mert mindent engedélyez” – mondta saját kis könyvtárában egy római katolikus pap. Egy kis egyházközséget irányít a kelet-szlovákiai Izsákfalván, egy Kassától száz kilométerre északnyugatra fekvő faluban. A könyvtárat volt elítéltek, hajléktalanok és alkoholisták lelki megnyugtatására rendezte be.
Izsákfalva tulajdonképpen egy zsákfalu. Az uniós támogatás jóvoltából ennek ellenére újak a járdái, kifogástalanul működik a szennyvízelvezetés, és az autóalkatrészeket gyártó közeli gyárak megfelezték a munkanélküliek számát a térségben.
A szlovákiai falu tükre annak, hogyan alakult át Kelet-Európa gazdasági felvirágoztatása egy politikai kihívássá az unió számára, amelyben a nacionalista erők a maguk malmára hajtják a jövedelmi egyenlőtlenségek korbácsolta vizet – írta a Bloomberg.
Több mint 500 milliárd vissza nem térítendő eurót kapott csak az a nyolc kelet-európai ország – Magyarországot is beleértve – amely 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez mai árfolyamon számolva nagyjából 194 ezer milliárd forint, az éves magyar költségvetés főösszegének több mint négyszázszorosa.
A térség gazdagabb, mint valaha – de talán soha nem volt megosztottabb. A jövedelmi különbségek elégedetlenséget szültek, amely mára mély gyökereket eresztett. Ezt a helyzetet lovagolják meg a nacionalista pártok.
Marián Kuffa, az izsákfalvi pap ilyen körülmények között tett szert országos hírnévre. Az abortuszról, az azonos nemű párokról, a genderről alkotott konzervatív nézetei és szenvedélyes prédikációi áhítatot váltanak ki, és milliós kattintást értek el a közösségi médiában.
Azzal kérkedik, hogy 100-200 ezer szavazatot szerez bármely politikusnak, feltéve, ha a keresztény értékek védelmezőjeként lép fel.
A populizmus
Kuffa példájára akár legyinteni is lehetne, ha nem lenne megannyi hasonló szűkebb környezetünkben is. A pap szlovák politikára gyakorolt befolyása rávilágít – amint azt az amerikai gazdasági hírportál megjegyzi – az Európai Unió és az egykori keleti blokk házasságának törékeny voltára.
A népesség zöme az unió híve.
Magyarországon például az uniós tagság támogatottsága egy tavaly szeptemberi felmérés szerint átlagban is 72 százalékos. A válasz az iskolázottság függvénye: a főiskolát vagy egyetemet végzettek körében az arány 77, és a közepes tudásszinttel rendelkező megkérdezettek 74 százaléka tartja fontosnak az uniós tagságot. Ha referendumon kellene eldönteni az euró magyarországi bevezetését, a válaszadók kétharmada simán megszavazná.
Ennek ellenére a populista hangok viszályt szítottak. A 2015-ös menekültválság, a koronavírus-járvány és az Ukrajna ellen indított orosz invázió nekik kedvezett.
Eközben teljesen megfeledkeznek arról, hogy – az Európai Bizottság adatai alapján – a nyolc volt kommunista tagország továbbá Ciprus és Málta a húsz évvel ezelőtti csatlakozás óta összesen 515 milliárd eurót, napi árfolyamon csaknem – leírni is szédítő – 200 ezer milliárd forintot kapott az európai adófizetőktől. Ingyen.
Ez csak azért érdekes, mert üzletelhetünk ugyan Kínával, térítésmentesen azonban semmit sem fogunk kapni, ráadásul a hasznot is ők fölözik le.
Lengyelország mögött Magyarország a második legnagyobb haszonélvezője a csatlakozásnak.
Sokat nyertünk az EU-tagsággal, de később többet is nyerhettünk volna, ha ügyesebbek vagyunk – nagyjából ez a közgazdász-konszenzus a csatlakozás mérlegét tekintve.
És, miközben a népesség zöme az unió híve, minden korábbinál többen és hangosabban ellenzik az uniós politikát – kivált a migráció, a melegjogok, a genderpolitika és a klímaváltozás következményeinek enyhítését célzó zöld politika tekintetében.
A fekete bárány
„Arra számítottam, hogy a keleti országok húsz év elteltével jelentősebb szerephez jutnak az EU-ban, ahol jobban befolyásolhatják és alakíthatják az európai szintű döntéseket; arra számítottam, hogy ezeknek az országoknak a politikai elitje nagyobb együttérzést tanúsít a közös tulajdon iránt az unióban” – mondta a Német Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
„Ez azonban nem következett be” – nyugtázta Milan Nič.
HIRDETÉS
A fenti jó hangulatú kép a legutóbbi brüsszeli csúcson készült, április 17-én, amelyen a magyar kormányfő kedélyesen beszélget kollégáival, többek között Mark Rutteval, a „holland fickóval”, akit nem tart alkalmasnak arra, hogy átvegye a NATO főtitkári tisztségét. Semmi sem utal mély ellentétekre annak ellenére, hogy Brüsszel 20 milliárd eurós támogatást tart vissza a magyarországi korrupció és a demokrácia eróziója okozta fenntartások miatt.
Napokkal a fenti jelenet után, több mint hat év elteltével, május elején az Európai Bizottság tudatta, hogy Lengyelország esetében – a kormányváltás után – már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye. Ezek után Magyarország egyedül maradt a szégyenpadon, és szavazati jogának elvesztését kockáztatja – írta a HVG.
Az alázatos szolgák
A júniusi EP-választások előtt a magyarországi óriásplakátokon a kormány „Brü$szel alázatos szolgáinak” minősíti a dollárbaloldalként megbélyegzett ellenzéket, amely viszont azt kéri követőitől: válasszák Európát. A magyar miniszterelnök nemrégiben a migráció közös szabályozását egy „újabb szögnek” nevezte az EU koporsójában.
Ugyanakkor Magyarországnak – kivált a kínai elnök látogatása tükrében – lételeme az unió, hisz Magyarország nagyban segítheti a kínai piacszerzést az EU-ban. Hszi Csin-ping egyenesen azt mondta: „támogatják Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet vállaljon az Európai Unióban”. Ez persze nem csak Magyarországon fog múlni, hanem minden tagállamon.
Lengyelországban eközben Donald Tusk kormánya megpróbál megszabadulni a nacionalista Jog és Igazságosság Párt örökségétől. A korábbi vezetés – Orbánhoz hasonlóan – démonizálta az uniót, mert „liberális értékrendjét” olyan országokra erőltette, amelyek ebből nem kértek. Tette ezt annak ellenére, hogy az uniós alapok jóvoltából csupán a Jog és Igazságosság uralkodásának nyolc éve alatt ötven százalékkal nőtt a lengyel GDP.
HIRDETÉSLengyelország egyébként nettó és egy főre jutó alapon messze a legnagyobb támogatást kapta az összes újonnan csatlakozó tagállam közül.
A szlovák csoda
Íme, a részletezés.
A 2004. május 1-jén csatlakozott tíz új tagország összesen 515 milliárd eurót hívott le az uniós költségvetésből – beleértve a NextGenerationEU forrásait is 2004 és 2022 között.
Ennek a szédületes tételnek a 46 százaléka, csaknem 238 milliárd euró illette meg a 37 milliós Lengyelországot; 16 százaléka pedig, 83,4 milliárd euró, több mint 32 ezer milliárd forint a négyszer kisebb, 9,6 millió lakosú Magyarországot.
Népességarányosan Magyarország kapta a legnagyobb anyagi segítséget.
HIRDETÉSSzlovákia abban különbözik északi és déli szomszédjától, Lengyelországtól és Magyarországtól, hogy felgyorsította az euróövezethez történő csatlakozás menetét. A kilencvenes évek végétől aprólékos gazdasági és politikai reformokkal igyekezett mielőbb felzárkóznia szomszédaihoz. Éves gazdasági növekedése az eltelt két évtizedben elérte a 3,3 százalékot.
Az összképet kicsit árnyalja, hogy a volt miniszterelnök, Robert Fico a brüsszeli ellenzék hangjaként visszatért a hatalomba. Oroszbarát nézeteivel nem szerzett új barátokat és szövetségeseket, ami azzal fenyeget, hogy – a magyar kormányfővel együtt – megingatja az európai egységet Ukrajna megsegítésében.
Fico egyébként az izsákfalvi pap, a Marián Kuffa által támogatott, szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt segítségével tudott többségi koalíciót kialakítani. Kuffa azt állítja: az ő közreműködésével nyerte meg Fico szövetségese, Peter Pellegrini megnyerni az elnökválasztást.
A megosztottság
Az uniós pénzek érezhetően javítottak az életszínvonalon, de nem arányosan. A liberális városok és a konzervatív vidék közötti szakadék mélyült.
Pozsonyban például az egy főre jutó GDP 2022-ben az uniós átlag csaknem másfélszerese, 146 százalék volt, miközben az Izsákfalvát is magába foglaló kelet-szlovákiai régióban csupán 52 százalék.
HIRDETÉSEz kíméletlen ellenérzést szül. Egy szlovákiai nyugdíjas – akár itteni is lehetne – Nyugat-Európát hibáztatta a burgonya silány minőségéért. „Semmi sem működik” – kesergett a 81 éves Helena, aki a vezetéknevét nem volt hajlandó elárulni, megállapította viszont, hogy „a kommunizmusban minden jobb volt”.
Helena bizonyára nem tapasztalja, hogy az eltelt két évtizedben több mint 70 millió kelet-európai lakos legalább megduplázódott, három évvel tovább élnek, és Vilniustól Prágáig minden háztartásban van legalább egy autó.
Az országokat egykor elválasztó határok eltűntek. A nyolc kelet-európai ország közül öt már lemondott saját valutájáról az euró javára, és nem bánták meg döntésüket. Több országban van eurómilliárdos, Csehországban több is. Pozsony mellett Prágában, Budapesten, Varsóban és Vilniusban is magasabb az egy főre jutó GDP az uniós átlagnál.
Az uniós tagság fontosabb, mint a Marshall-terv, amely segítette Európa újjáépítését a második világháború után – ezt mondta Gediminas Šimkus, a litván jegybank elnöke.
A román vágta
A Magyarországnál kétszer népesebb Románia három évvel Magyarország után, 2007-ben lett az Európai Unió tagja. Arányosan minden tekintetben kevesebb pénzt utalt Brüsszel Bukarestnek – ez alatt a 17 év alatt összesen 62 milliárd eurót.
HIRDETÉSEmlékeztetőül: Magyarország összesen 83,4 milliárd eurót kapott.
Ennek ellenére a román gazdaság gyorsabban nőtt a magyarnál, jóllehet a magyar kormány 2021-es kampányszlogene szerint „Magyarország előre megy! Nem hátra”.
A románok már korábban többet fogyasztottak, mint a magyarok, és most az is kiderült, hogy miért.
Mert megengedhették maguknak.
Április utolsó napján ugyanis a hivatalos statisztikai adatokból kiderült, hogy vásárlőerőparitáson számolva a románok már tavaly többet kerestek a magyaroknál.
HIRDETÉS„Bár az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában, ez nem ad valós képet sem a magyarországi, sem pedig a romániai élet- és munkakörülményekről, a vagyoni helyzetről, valamint a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságáról és egyensúlyi helyzetéről” – így reagált a Hazug a Bezzeg Románia! szlogen című véleménycikkében Nagy Márton magyar nemzetgazdasági miniszter, aki szerint az életszínvonal és az elégedettség mértéke egyaránt sokkal magasabb Magyarországon.
Az uniós csatlakozás 20. évfordulóját hivatalosan egyébként csak Magyarországon nem ünnepelték meg, holott ez az ország kapta a legtöbbet az EU-tól.