NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tízezrek várták a pápát

Tízezrek várták a pápát
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Ferenc pápa szombaton tart szentmisét a csíksomlyói kegyhelyen.

HIRDETÉS

Egész Székelyföld nagy izgalommal várja Ferenc pápát. A katolikus egyházfő június elsején, szombaton tart szentmisét Csíksomlyón, a hívek számára kultikusnak számító Mária kegyhelyen.

A zarándokok már érkeznek. Van aki gyalog a - baszkföldi El Camino-hoz hasonló - közép-európai zarándokúton; a Szent Mária Úton.

- Én március 29-én indultam Mariazell-ből, 61 napot tartott az út és 1460 kilométeren át, és a pápalátogatásra időzítettem az ideérkezésem – mesélt útjáról Zelei György, magyar zarándok az Euronews riporterének, Asboth Beatrixnek.

Az erdélyi székely falvakban általában csendesen, nyugodt ritmusban telnek a hétköznapok. Kivéve Pünkösd környékét, amikor 3-4 százezer magyar katolikus érkezik, hogy együtt imádkozzanak az ünnepen. A pápalátogatás miatt idén, a szokottól eltérő a hangulat.

- Mi úgy képzeltük el, hogy egy pápa mikor idejön hozzánk, mindenki szívéből lelkéből ott van mellette és egy olyan spontán találkozás jön létre, és akkor a hétköznapokban tapasztaljuk, hogy nem éppen így van a dolog, mert óriási védőhálózat van körülötte, és ez a hétköznapi embert picit zavarja, hogy ekkora felhajtást csinálnak körülötte - osztja meg érzéseit, kissé szégyenlős hangon a helybéli Fodor Csaba.

Székelyföld több száz kilométerre fekszik a magyar határtól, de az itt élők magyarul, anyanyelvükön beszélnek. 70 százalékuk székely, azaz magyarnak tartja magát. Azonban autonómiájuk hiánya mindennapi feszültség forrása Romániában.

- Van itt egy olyan történelmi adottság, ami sajnos, hogy a hétköznapokra is rányomja a bélyegét. 100 évvel ezelőtt történt egy incidens mondhatni így, Európa szintjén, amikor határokat módosítottak úgy, hogy meg sem kérdeztek bennünket, és egy más nemzetállam részeként, más országban vagyunk kénytelenek élni - beszél az okokról Csíkrákos polgármestere, Császár Attila.

Csupán kultúrájukat, hagyományaikat szeretnék megőrizni. Nem vágynak több autonómiára, mint a skótok vagy a katalánok többsége. Feltételezik - európai uniós tagként - ugyanolyan kisebbségi jogok illetnék meg őket, mint a nyugat-európai országokban élő kisebbségeket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Kilóg a lábunk Európából" – választók mondták az EP-kampány kezdetén

Indul a hivatalos választási kampány, az ellenzéknek nem sok lehetősége lesz

Orbán a Fidesz-kampánynyitón: Brüsszel a tűzzel játszik, amit csinál, istenkísértés