Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

A magyar kormány kérte Brüsszel véleményét a családtámogatásról

A magyar kormány kérte Brüsszel véleményét a családtámogatásról
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Kiderült, hogy milyen „támadást” intézett az Európai Bizottság (EB) a magyar kormány családtámogatási intézkedései ellen: tulajdonképpen semmilyent.

Mi történt?

A magyar kormány oldalán közzétették az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések jegyzőkönyveit. Ezekből az derül ki, hogy a Bankszövetség jelezte a Pénzügyminisztérium felé: álláspontjuk szerint a babaváró támogatás konstrukciója a jelen formájában – a 100 százalékos állami kezességvállalásnak köszönhetően – európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatást tartalmazhat a bankok szintjén. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges vizsgálat eredményeként a Bizottság elrendelheti az állami támogatás bankok általi visszatérítését, ami miatt a bankok vonakodhatnak részt venni a konstrukcióban.

Emiatt indult el az egyeztetés a Versenyjogi Főigazgatósággal.

Az uniós szervezetnek leginkább a 100 százalékos állami kamattámogatással van problémája, ennek feloldására tettek javaslatot, de a magyar kormány nem fogadja el ennek 80 százalékra csökkentését.

Az Index a tárgyalásokról írt összefoglalójában úgy fogalmazott, hogy az EB csak annyit javasol: ne támogassa a kormány közpénzből a bankokat az indokolatlanul nagy (3,5 százaléknál nagyobb) kamattal. Az április 15-i jegyzőkönyvben az áll, hogy a Bizottság álláspontja szerint "fennáll annak a kockázata, hogy a kezesség jelentette előnyt a bank nem adja tovább teljes egészében a magánszemély kölcsönfelvevőknek". Tehát attól tartanak, hogy a babaváró párok támogatásából elvesznek a bankok.

Semmilyen más kifogást nem fogalmazott meg az EB a támogatással kapcsolatban.

Lesz-e vizsgálat?

Azt írták, hogy egy esetleges panasz esetén köteles lenne eljárni a bizottság. Ez az április közepi tárgyalási összefoglalóból derül ki, ugyanitt az is áll, hogy "a Bizottság kitérő választ adott arra kérdésre, hogy mit lépne, ha a magyar állam változtatások nélkül hatályba léptetné 2019. július 1-jével az intézkedést".

Nacsa Lőrinc a KDNP frakciószóvivője szerdán (tehát egy hónappal ezután a beszélgetés után) úgy fogalmazott, hogy „a bizottság előzetes jóváhagyása az előfeltétele annak, hogy július elején elinduljon a családvédelmi akcióterv keretein belül a babaváró támogatás”.

Ez azért különösen érdekes, mert számos olyan törvényt hoztak meg Magyarországon, és kezdték meg az intézkedéseket is, melyekkel kapcsolatban komoly aggályai vannak az Európai Bizottságnak.

Rétvári Bence szintén szerdán beszélt az ügyről az M1 műsorában.

"Brüsszel azt írta, a program versenyjogi torzulást jelent, és az állami garanciavállalás, valamint a kamattámogatás mértékének csökkentését kérte. Ha pedig Magyarország nem teljesíti ezeket a feltételeket, Brüsszel szélesebb körű vizsgálatot indít, amely nemcsak a versenyjogi szempontokat, hanem más uniós előírásokat is figyelembe vesz" – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Azonban ez utóbbi állításnak ellentmondani látszanak a magyar kormány által közzétett jegyzőkönyveknek, ahol az olvasható, hogy "nem tartják kizártnak" a hivatalos vizsgálati eljárást.

És maga az Európai Bizottság is ellentmond.

Az Európai Bizottság kedden közleményt is adott ki a témában, melyben kijelentik, hogy tévesek azok a magyarországi hírek, amelyek szerint "támadnák" az úgynevezett babaváró támogatást, a konstrukcióról a szervezet még nem is alakított ki hivatalos álláspontot.

Kiemelték, hogy az Európai Bizottság nem kifogásolja, sőt üdvözli a hitelprogram céljait, azaz a családok támogatását.

Az előzetes egyeztetésekről azt írták, hogy folytathatók, s az Európai Bizottság továbbra is készen áll a konzultációkra, amelyek pontosan arra szolgálnak, hogy elkerülhető legyen egy későbbi formális vizsgálat vagy a konstrukció jogszerűségének bárki általi megkérdőjelezése – írták.

Ellentmondások

Rétvári egyébként arról is beszélt a köztévében, hogy 2010 óta Magyarországon a gyermekvállalási kedv 23 százalékkal nőtt, míg az EU-ban két százalékkal csökkent. Ezt sajnos nem támasztják alá a gyermekszületési adatok. Ugyanis Magyarországon az élveszületések száma tavaly 89800 volt, míg 2010-ben 90335 (a Fidesz kormányra kerülése előtti évben pedig 96 442). Egyelőre a 2019-es adatok rosszabbak, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Nacsának ellentmondva Rétvári egyébként arról is beszélt, hogy a magyar kormány július 1-jétől mindenképpen be fogja vezetni a babaváró támogatást, mert az a családvédelmi akcióterv fontos lépése. Azaz mégsem függ Brüsszel jóváhagyásától.