Újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak a bűnözők, hogy megszerezzék a pénzt bankszámlánkról, mostanában már a KiberPajzs munkatársának is kiadják magukat. Magyarország a sereghajtók közt van az Európai Unióban a csalások megelőzése terén.
HIRDETÉS
"A rendőrség nevében telefonálok. Kérem, utalja át a pénzét az általunk megadott biztonságos számlára, mert bankjában a számlája támadás alatt áll" – ilyen üzenetekkel is próbálkoznak a csalók, hogy megtévesszék áldozataikat, és sokszor sikerrel is járnak.
A hazai bankok egyre eredményesebben tudják azonosítani és megakadályozni azokat a próbálkozásokat, amikor a bűnözők akár a saját gépükről, akár távoli eléréssel, az ügyfél eszközéről férnek hozzá annak netbankjához. A szokatlan tranzakciók észlelésében és meggátolásában a pénzintézeteket július óta a GIRO Zrt. által működtetett központi visszaélésszűrő rendszer is segíti.
Az Erste ma már a csalások mintegy 90 százalékát ki tudja szűrni, ezzel az elmúlt egy évben 7,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg – mondta el sajtótájékoztatón Kósa Anna, a bank compliance vezetője, hozzátéve, hogy január óta 172, az Erste nevéhez köthető adathalász oldalt távolítottak el az internetről.
A kiberbűnözők rájöttek, hogy az átutalásoknál egyre erősebbek a bankok szűrőmechanizmusai, emiatt újabban a bankkártyákkal próbálkoznak.
Amint a grafikonon látható, 2024 első negyedéve után sikerült nagyjából a felére csökkenteni a visszaéléseket a hazai bankoknál, az utóbbi egy évben pedig hasonóak az adatok Magyarországon.
Változatos módszerek
Tisztában vannak a megelőzés javulásával a csalók is, ezért az utóbbi időben mindinkább a pszichológiai manipuláció eszközével próbálkoznak, arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy saját maga indítson kifizetést.
Most az egyik leggyakoribb módszer a befektetéses csalás: a magukat tanácsadónak kiadó bűnözők kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb összegek befektetésére veszik rá áldozataikat, akik nem ritkán hamis weboldalakon „követhetik”, hogyan gyarapodik a pénzük. Irreálisan magas hozamot ígérnek nagyon rövid idő alatt. Nem milliós, hanem 80-100 ezer forintos beszállási összeg jellemző, ezt sokan merik vállalni.
Gyanús lehet, hogy általában magánszemélyek számlájára kérik az utalást, és az ahhoz szükséges adatokat gmailes címről küldik, nem cég postafiókjából. A befektetéses csalások esetében gyakran mondják az ügyfélnek, hazudja azt, hogy ez tervezett utazáshoz kapcsolódón utal külföldre, például Ciprusra.
A hatóság nevében történő visszaélés is az élmezőnyben szerepel. Továbbra is sok csaló jelentkezik telefonon, ám míg korábban főleg a bankok, újabban inkább a Magyar Nemzeti Bank, a rendőrség, sőt, a KiberPajzs nevében telefonálnak, és arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy a „támadás alatt lévő” számlájáról egy „biztonságos” bankszámlára utalja át a pénzét.
Gyakran már arra is felkészítik az áldozatot, mit mondjon a bank munkatársának, ha az a gyanús tranzakció felől érdeklődik. A jegybank vagy a rendőrség nevével visszaélő csalásoknál elhitetik az ügyféllel, hogy bankjánál valaki összejátszik a bűnözőkkel, benne a bankszámlája elleni támadásban, ezért ne mondja el a pénzintézet munkatársának, hogy a „rendőrség” utasítására utalta el a pénzét.
Nagyon sokan a közösségi médiát használják a csalásokhoz. Az ügyfél valamilyen terméket akar vásárolni online piactéren, átutalja annak ellenértékét, de ezután az eladó elérhetetlenné válik, a terméket nem kapja meg a vevő. Jellemzően 20-40 ezer forintos összegekről van szó. Ezek a csalók egyedül dolgoznak, nem bűnszervezetben.
Az edukáció nagyon fontos, hogy az ügyfelek el tudják kerülni a csalókat. Az Erste például novembertől előadássorozatot tart majd a témában vidéki nagyvárosokban, és a kisebb településekre is szeretnének eljutni még a karácsonyi nagybevásárlások előtt.
Magyarország kompország
Magyarországot gyakran közvetítőként használják nemzetközi csalásokhoz. Új cégek magyarországi számláin jelennek meg pénzek (például német vagy francia csalások révén megszerzett összegek), és azt kérik a magyar banktól, hogy utalják azt tovább például kínai, hongkongi vagy malájziai számlákra.
Kósa Anna elmondta, hogy ha a kedvezményezett nem az ügyfelük, akkor az Erste megvizsgálja a tranzakciót. Igyekeznek azonosítani a küldő felet, és ha gyanús a tranzakció, akkor azt felfüggesztik, és zárolják az összeget.
Visszakérdeznek, hogy valóban át akarták-e utalni ezt a pénzt Magyarországra, és ha az ellenőrzés alapján nem így történt, akkor visszautalják a pénzt a feladóhoz. Értesítik a rendőrséget is az efféle tranzakciókról, a pénzmosás elleni törvény teszi lehetővé a bankoknak a cselekvést.
A szakemberek szerint szükség lenne európai szintű szabályozásra is, mert sok csaló használja pl. a Facebookot, így annak anyavállalatával, a Metával kellene tárgyalni erről. A többi nagy szereplővel, a Google-lel és az Apple-lel is fontos lenne egyeztetni, hogy a politikai hirdetésekhez hasonlóan a csaló pénzügyi hirdetéseket is szüntessék meg.
A kiberbűnözők Magyarországon főleg a lakossági ügyfeleket célozzák meg, de arra lehet számítani, hogy a vállalati szektort is egyre nagyobb arányban elérik majd, amint az Nyugat-Európában is megfigyelhető.
Az Európai Unióban Magyarország a sereghajtók közé tartozik; sok a bankokkal kapcsolatos csalás és azok elhárítása is elmarad az unós átlagtól.