rendkívüli hír

rendkívüli hír

Európai Beruházási Terv: átfogó projektek az EU-ban

Európai Beruházási Terv: átfogó projektek az EU-ban
Betűméret Aa Aa

Az Európai Beruházási Terv, avagy az úgynevezett Juncker-terv célja az EU GDP-jének növelése 1,3%-kal, és 1,4 millió munkahely létrehozása 2020-ra. A Real Economy adásában erről beszélgettünk, és megnéztük közelebbről a következő szakaszát.

Hozzáférés a szélessávú internethez, több mint 500 ezer megfizethető lakás építése vagy felújítása, megújuló energia 7,4 millió háztartásban, jobb infrastruktúra és egészségügyi szolgáltatás. Az Európai Beruházási Tervet vagy az úgynevezett Juncker-tervet 2014-ben kezdték. Ez egy útiterv, hogy Európa visszatérjen a munkához, és a gazdaság fellendítéséhez.

Ezt az ambiciózus fejlesztési tervet akkor vezették be, amikor az EU-ban alacsony volt a befektetési kedv és lassú a növekedés a válság után. Hogyan változtatott ez a helyzeten és az életünkön?

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) 335 milliárd eurót mozgósított az EU-ban 2015 óta. A Juncker-terv több mint 750 ezer munkahelyet támogatott. 2020-ra ez a szám 1,4 millióra emelkedik. Az EU GDP-jét 0,6% -kal növelte. 2020-ra a fellendülés 1,3% lesz. 700 ezer kis-és középvállalkozás, a Juncker-terv fókuszában, részesül a finanszírozáshoz való jobb hozzáférésből. Ennek érdekében minden projektnek hozzá kell járulnia az uniós célkitűzésekhez, beleértve a fenntartható növekedést is.

Kollégánk Írországba utazott, ahol az új erdészeti beruházások feloldása kulcsfontosságú mind a vidék gazdasága, mind a környezet szempontjából. Írországban a legalacsonyabb az erdős területek aránya az egész Európai Unióban.

Az évek során sikerült 3%-ról 12%-ra növelni az erdős területeket az országban. 2017-ben, 20 év után először, az Európai Beruházási Bank meghirdette első támogatását az erdőkkel kapcsolatos befektetésekre Írországban mintegy 118 millió euró értékben. Itt találkoztunk egy farmerrel, aki az utóbbi években erdősítette a földjeit:

- 1989-ben, amikor jóval fiatalabb voltam, felfigyeltem arra, hogy sok kopár terület van a farmon. Szóval beültettem azokat a részeket, és ez volt a kezdet. Határozottan javasolnám a faültetést a gazdáknak. Ott van az összes környezeti hatása, és megköti az üvegházhatást okozó gázokat, de ugyanakkor nagyon profitábilis is. Írország különösen szerencsés, mert nagyon megfelelő a talaj az erdőknek, és gyors a növekedés is - magyarázta Sean Eustace.

Az erdészet fontos szektor az ír gazdaságban: 2,3 milliárd euróval járul hozzá az ország GDP-jéhez évente, és 12 ezer embernek ad munkát.

A jelenlegi befektetési program 2020-ig tart. De mi lesz ezután? Mi lesz a Juncker-tervvel, amikor már Juncker nem áll a Bizottság élén? Az új program 2021-2027 között lép életbe majd az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) segítségével. Az InvestEU célja 650 milliárd euró többletbefektetés beindítása. Az InvestEU Program egy tető alatt egyesíti az EU-n belüli befektetések támogatására jelenleg rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközök sokaságát, így az európai beruházási projektek finanszírozását egyszerűbbé, hatékonyabbá és rugalmasabbá teszi.

Hogy többet tudjunk meg a Juncker-terv eredményeiről és a program következő szakaszáról, Brüsszelbe mentünk, ahol az Európai Bizottság alelnökével beszélgettünk.

Sasha Vakulina, Euronews:

- A befektetési tervet 2014-ben hirdették meg, épp a válságot követően. Ön szerint hogyan segített ez a gazdaság helyreállításában?

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős európai biztos:

- A legnagyobb nyertesek az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) befektetéseit nézve: Görögország, Észtország, Bulgária, Portugália, Spanyolország, Litvánia és Olaszország. Szóval alapvetően dél-európai országok, amelyeket súlyosan érintett a válság, valamint közép- és kelet-európai országok, ahol finanszírozási hiány van.

Sasha Vakulina, Euronews:

- Milyen szektorokban volt a legsikeresebb a Juncker-terv?

Jyrki Katainen:

- Az energiahatékonyság, az egészségügy, a digitális, főként szélessávú befektetések és a megújuló energia. Ezeken a területeken segített a legtöbbet az EFSI.

Sasha Vakulina, Euronews:

- Mi a kedvenc története, példája?

Jyrki Katainen:

- Több is van, de amit megemlítenék most, mert közel áll midenkihez, az egy észt pékség esete. Támogatást kaptak az EFSI-n keresztül, és 9 új pékségbe invesztáltak Észtországban. Azért említettem ezt, mert mindenki láthatja, hogy meddig jutottak. És azt mondják, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) nélkül ez nem sikerülhetett volna.

Sasha Vakulina, Euronews:

- Megkértük, hogy hozzon magával egy tárgyat.

Jyrki Katainen:

- Igen, van nálam két darab kenyér. Ez a termék: rozskenyér. Akkor kóstoltam, amikor friss volt, nagyon finom kenyér, és remélem, ez a pékség külföldre is terjeszkedni tud majd.

Sasha Vakulina, Euronews:

- A befektetés új szakaszába lép, és InvestEu-nak hívják majd. Hogyan segítheti ez a növekedés felgyorsítását?

Jyrki Katainen:

- Ez többé-kevésbé olyan lesz, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), de azzal a különbséggel, hogy a nemzeti promóciós bankok közvetlenül alkalmazhatnak garanciákat az EU-költségvetéséből. Természetesen az Európai Beruházási Bank stratégiai végrehajtó partnerünk, de a nemzeti promóciós bankok is közvetlenül élvezhetik az InvestEU előnyeit. Az InvestEU inkább politikai irányítású. Ez nem azt jelenti, hogy a projekteket politikai szempontból választják ki, hanem a befektetési alapokra inkább bizonyos politikai célok elérése érdekében szeretnénk összpontosítani mint a klímaváltozás vagy a körkörös gazdaság, megduplázzuk a társadalmi beruházások eszközeit, és jelentősen növeljük a kkv-k és a fejlesztések finanszírozását.