Jó néhány megállapodást kötött egymással a névvitát tavaly lezáró két fél, Észak-Macedónia és Görögország Szkopjéban.
Először látogatott görög kormányfő Észak-Macedóniába az ország 1991-es függetlenné válása óta.
Alekszisz Ciprasz görög és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök szkopjei találkozóját a közel három évtizedig tartó névvita lezárása alapozta meg. A két ország tavaly egyezett meg Macedónia nevének megváltoztatásáról, az egykori jugoszláv tagköztársaságot február 12. óta hívják Észak-Macedóniának.
A történelmi találkozón számos megállapodást kötöttek meg, például azt, hogy a két ország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, megkönnyítik az egymással való kereskedelmet, illetve hogy a jövőben a görög hadsereg védi Észak-Macedónia légterét is.
Zoran Zaev azt mondta, hogy a múlt az elszalasztott lehetőségekről és az elpazarolt időről szólt, a jövőben viszont a közös érdekek dominálnak majd.
- Szeretnénk a barátságon és stratégiai együttműködésen alapuló egyezmények támogatóivá tenni azokat is, akik eddig szkeptikusak voltak, a görög emberek pedig biztosak lehetnek abban, hogy mi bevezetjük és be is fogjuk tartani a lefektetett szabályokat – hangsúlyozta Zaev a kollégájával közös sajtótájékoztatón.
Ciprasz történelmi fontosságúnak nevezte az egyezményeket, és azt mondta, hogy szerinte sikerült már meggyőzni a kétkedőket is azzal, hogy a két ország a jövőbe invesztál, és a háborúktól, megosztottságtól terhelt idők befejeztével elindul az együttműködés és növekedés felé.
A görög miniszterelnök kiemelte azt is, hogy Athén támogatja Észak-Macedónia európai integrációját, illetve hogy az ország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet Görögország elsőként ratifikálta.
- Mindkét félnek, Görögországnak és Észak-Macedóniának is az a célja, hogy az aláírt egyezmények kiindulópontként szolgáljanak az együttműködéshez, melynek segítségével az emberek jobban élhetnek majd a határ mindkét oldalán – összegez helyszíni tudósítónk, Szimella Tuhtídu.