Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Salvini beszólt Mahmoodnak

Salvini beszólt Mahmoodnak
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Egy fiatal rapper, Alessandro Mahmood nyerte idén a dalfesztivált a legendás Sanremóban. Száma, a "Soldi" hozza az olasz könnyűzene jellegzetesen dallamos világát, de megmutatja szerzője apai ágon örökölt arab kultúráját is.

Aki hallotta már akár csak egyszer is ezt a számot, nem biztos, hogy ráérez, mi indította az olasz belügyminisztert, a radikális jobboldali Liga elnökét, Matteo Salvinit egy fanyalgó tweetre.

A bejegyzés lényege, hogy Salvini nem érti, "...tényleg ez volna a legszebb olasz dal?". Ő a maga részéről ezt választotta volna utoljára, vagyis, hogy egyáltalán nem. Röviddel ezután a Liga egyik képviselője azzal állt elő, hogy törvényben kellene szabályozni, milyen arányban kötelesek olasz slágereket sugározni a rádióadók. A javaslat szerint a zenei kínálatnak legalább harmada olasz sláger kell, hogy legyen. (Ilyesmire volt példa Magyarországon is - a szerk.)

Mit akart mondani Salvini?

Matteo Salvini megnyilvánulása jókora vitát generált nemcsak a fiatalok, nemcsak a bevándorlók, hanem az olasz könnyűzene nagyöregjei és a zenetörténészek körében is. Maga Mahmood nem nagyon vette zokon, azt mondja, hogy minden változik, az olasz zene sem maradhat örökre ugyanaz, és a belügyminiszter nyilván nem őt személyesen vette célba.

A "The New York Times" riporterének megmutatta azt az üzenetet, amelyet Matteo Salvini kifejezetten neki küldött. Annyit írt, hogy függetlenül az ő zenei ízlésétől - merthogy ő mást választott volna - csak élvezze a sikert. És megadta a számát. A fiatal rapper ezzel elintézettnek vette az ügyet, de sok barátja és a közélet több szereplője is tovább gördítette a belügyminiszter gesztusát, illetve annak értelmezését.

Ki hogyan értette?

Sokan vannak, akik egyértelműen rasszista, idegengyűlölő felhangot éreznek az első üzenetben, mintha az arab motívumnak szólt volna a lekezelés. Ennek Salvini teret hagy, amikor nem fejti ki, miért nem szereti ezt a számot, amelyben arab szavak is előfordulnak, és a témaválasztása is érinti a bevándorlókat. Ez persze nem véletlen, Alessandro Mahmood édesanyja szardíniai, édesapja egyiptomi, Milánó külvárosában élnek jó ideje már csak ketten, mert apja elhagyta őket, amikor Mahmood ötéves volt. Azt mondja, hogy sokféle nemzetiségű volt a gyerekhad az iskolában, mind ugyanazt a zenét hallgatták, a nagy slágereket, azokon nőtt fel ő is, katolikus kutúrában, megkeresztelve, zongorázni is taníttatták, miközben nem feledte az arab zenét sem, amit gyakran hallott otthon, amíg apja velük élt. Aztán ahogy egyre nagyobb lett, megszerette a rapet és az amerikai R&B-t, és ez megváltoztatta a zenei ízlését. Egyébként nem híve a kategorizálásnak sem a dalait, sem a szexualitását illetően.

Az olasz popzene hőskorából a riport szerzője Al Banót idézi, aki szerint az nem kérdés, hogy Mahmood olasz-e, mert egyértelmű, hogy az, de a szóban forgó dal, az már más lapra tartozik. Szerinte annak semmi köze ahhoz, amit olasz slágernek lehet nevezni, ahhoz ugyanis nem elég dallamos. A Sanremói Dalfesztivál 1958-as győztesét, Domenico Modugno számát, a Nel blu dipinto di blu című örökzöldet említi példaként, hogy az igen, az bezzeg még nem állt az amerikai zene befolyása alatt.

Bármit akart is mondani Matteo Salvini, a zenei ízlése egészen biztosan közelebb áll Al Banóéhoz, akivel nem is olyan régen közösen adták elő az énekes egy régi slágerét a belügyminisztériumban, ahol Al Bano épp borászati társaságát reklámozta.

A zeneértők közül Jacopo Tomatis nyilatkozott a tekintélyes amerikai lapnak mondván, hogy az olasz zene mindig is külföldi befolyás alatt állt, ha úgy tetszik, nagyban hatottak rá más kultúrák zenei irányzatai. Az, hogy az olasz könnyűzenét meg kell védeni az afro-amerikai, latin-amerikai behatástól, már a múlt század közepén is napirenden volt Sanremóban. Úgyhogy szerinte nem okoz majd törést az olasz zenei kultúrában Alessandro Mahmoud máris népszerű slágere, amely a sanremói zsűri döntésének megfelelően Olaszországot képviseli majd az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Aki kíváncsi még Mahmood zenéjére, íme a Simon &Garfunkel egyik legnagyobb slágerének feldolgozása tőle.