A másik két francia cégnek fizetett kártérítéssel együtt már 39 milliárd forintról és ennek kamatairól beszélünk.
HIRDETÉSHetvenhárommillió euró (több mint 23 milliárd forint) kártérítést ítélt meg a Világbank mellett működő választott bíróság, az International Center for Settlement of Investment Disputesa a Sodexo francia utalvány-kibocsátó cégnek, amely az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen - közölte a francia vállalat internetes honlapján hétfőn.
A Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága január 28-án hozta meg döntését a Sodexo ügyében, amely 2014 júliusában adott be kérelmet Magyarországgal szemben.
A francia vállalat javára hozott döntésben a választott bíróság 73 millió euró, plusz kamatok megfizetésére kötelezte a magyar államot. A magyar államnak 120 napja van, hogy fellebbezzen.
A Sodexo közleménye szerint a bíróság ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában, és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet.
A magyar állam ellen az ICSID-nél két másik kártérítési eljárás is folyt, ezeket a Sodexóhoz hasonló indokkal - és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva - a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Edenred és a Le Cheque Déjeuner csoport indította.
A Ticket Express utalványokat gyártó Edenred esetében 2015. december 13-án, a Le Cheque Déjeuner esetében pedig tavaly október 9-én hozta meg döntését a bíróság, amely mindkét francia cégnek egyaránt mintegy 23-23 millió euró kártérítést ítélt meg. A magyar államnak így összesen 122 millió eurónyi büntetést és ennek kamatait kell kifizetnie a három cégnek. Ez forintra átváltva majdnem 39 milliárd - nem számítva a kamatokat.
A magyarországi utalványpiacot 2012-ben kezdték átalakítani, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több cég, így az említett három francia tulajdonú vállalat is tiltakozott. Az új cafeteria-szabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvezett kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adta a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett.
Az Európai Bizottság a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazóira vonatkozó magyarországi korlátozások ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás által 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága 2016 februárjában hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei.
Az Erzsébet-utalvány egyébként 2019 végéig megszűnik - idén januártól már nem lehetett igényelni, az év végével pedig a beváltás is megszűnik.