Justitia az igazságszolgáltatás római istennője az ókorban, a nyugati világban az igazságosságot, a jog morális tartalmát testesíti meg.
HIRDETÉSSzerdán dönt a magyar parlament a közigazgatási bíróságokról szóló törvényről. A kormánypárti többség várhatóan elfogadja azt.
Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal érvelt az új bírósági rendszer kiépítése mellett, hogy így "az állampolgár több lehetőséget kap a hivatalokkal szembeni vitás ügyeiben."
A kormány működteti a közigazgatást és a kormány nevezi ki a bírókat az új rendszerben, akik ennek a közigazgatásnak a döntéseit felülvizsgálják.
A szakértő szerint az "ördög itt is a részletekben lakozik"
- Az egész rendszer működési elve nem a meritokratizmus, tehát nem a rátermettség, szakmai kvalitások dominanciájára épül fel, hanem egy politikai lojalitásra. Most ebből az igazgatási apparátusból fognak átkerülni olyanok a bírói székbe, akiknek az lenne a dolguk bíróként, hogy az állami szervek által hozott elsőfokú döntésnek a jogszerűségét vizsgálják, ami ebben az összefüggésben nagyon kétséges - állítja Fleck Zoltán jogász, egyetemi tanár.
Az új jogszabály egy olyan új bírói kart hoz majd létre, amelynek tagjait a Fidesz választhatja ki, és amely a legfontosabb állami eljárásokkal kapcsolatos perekben dönt majd, mint például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal kapcsolatos ügyekben, de hozzá tartozik majd többek között a közérdekű adatkérések, közbeszerzések, tüntetések és sztrájkok jogosságának elbíráslása is.
- Problémás lehet az is, hogy ezzel az intézményi megoldással kétféle bírósági igazgatás jön létre egy országon belül. Amire azért nincsen példa jogállamokban. Tehát, hogy a rendes bíróságok igazgatását egy más struktúra alapján végzik, mint a közigazgatási bíráskodásét - tette hozzá Fleck Zoltán.
Civil jogvédő szervezetek szerint a tervezett törvény sérti az európai uniós jogot, ezért arra kérték a képviselőket, addig ne szavazzanak, amíg a Velencei Bizottság állásfoglalása el nem készül róla.