rendkívüli hír

Macedónia a nagyhatalmak érdekeinek metszéspontjában

Macedónia a nagyhatalmak érdekeinek metszéspontjában
Szerzői jogok
REUTERS/Ognen Teofilovski/File Photo
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Oroszország és az USA geopolitkai küzdelme zajlik a Balkánon a szemünk láttára, Magyarország aktív közreműködésével. Már-már a hidegháborúban megismerthez hasonló proxy-háború zajlik Macedóniában titkosszolgálatok, politikusok és bűnözők közreműködésével, amióta az ország a nagyhatalmi érdekek metszéspontjába került. Miközben a magyar és a nemzetközi sajtó folyamatosan számol be a Magyarországra menekült és itt menekültstátuszt kapott volt macedón kormányfő ügyéről, kevesebb figyelem jut a háttér vizsgálatára – pedig az is bőven tartogat érdekességeket.

Az Európai Parlament szerint Macedónia jogállam, és Magyarországnak ki kell adnia a jogerősen két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnököt. Nikola Gruevszki november 20-án kapott menekültstátuszt Magyarországon azzal az indoklással, hogy hazájában politikai üldöztetéstől szenved.

Az, hogy miért éppen Magyarországra menekült, kevesebb figyelmet kapott, mint az, hogy miként sikerülhetett kijutnia Macedóniából, illetve eljutnia a magyar határig. A magyar kormány egy ideig tagadta, hogy segédkezett volna Nikola Gruevszki menekülésében, ám a német sajtó hírszerzési információkra hivatkozva név szerint nyilvánosságra hozta az akcióban részt vevő magyar diplomaták kilétét és az általuk használt autók rendszámát. Így már nehéz volt tagadni, hogy a magyar diplomácia aktívan részt vett az akcióban.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában napokkal a menekültstátusz odaítélését követően úgy fogalmazott, hogy „Macedóniában bonyolult politikai folyamatok zajlanak”, de azért megvizsgálják a macedón kormány kiadatási kérelmét.

Mi zajlik Macedóniában?

A válasz nagyban függ attól, hogy ki adja. A 2016-ban kormányra került baloldal szerint politikai konszolidáció, a jogállamiság helyreállítása. A több mint tíz év után leváltott jobboldal szerint politikai boszorkányüldözés, Moszkva szerint a NATO agresszív terjeszkedése, egyes nyugati elemzők szerint proxy-háború. (Utóbbinak azt nevezik, amikor két ország – jellemzően nagyhatalom –, egy vagy több kisebb állam konfliktusán keresztül vív harcot egymással.)

A kétmilliós, többségében macedónok és albánok lakta Macedónia Oroszország és a NATO konfliktuszónájában terül el. Az országban az új évezred eddig eltelt éveinek többségében a jobboldal volt hatalmon. A szociáldemokratáknak mindössze egy kormányzati ciklus (2002-2006) jutott.

A 2006-ban visszatérő Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) élén akkor már a volt ökölvívó, Nikola Gruevszki állt, aki etnonacionalista programmal kezdett neki saját hatalma és egzisztenciája megszilárdításához.

Kormánya hagyományos eszközökkel dolgozott. Miközben a macedón nép származását egészen Nagy Sándorig vezettette vissza, és ennek építészeti, illetve művészi megjelenítésére dollármilliókat költött, az azóta elindult ügyészségi vizsgálatok szerint közpénzek milliárdjait szervezte ki saját számláira is.

Ezzel párhuzamosan felszámolta a demokratikus intézményrendszer biztosítékait az államigazgatástól a médián át a titkosszolgálatokig.

A Gruevszki-érának végül egy magánakció vetett véget. A titkosszolgálat három embere - egy leváltott, egy félreállított és egy pozícióban lévő vezetője – éveken át mentette ki, majd rejtegette húszezernél is több törvénytelen megfigyelés leiratát

A ma már miniszterelnök szociáldemokrata pártelnök, Zoran Zaev 2015-ben kezdte szivárogtatni a törvénytelen megfigyelések bizonyítékait. Az ennek következtében kirobbant lakossági tiltakozás (a festékpatronok miatt „színes forradalomnak” nevezett tüntetéshullám) elsodorta a kormányt.

2016 decemberében újabb előrehozott választások jöttek, és bár még mindig Nikola Gruevszki pártja kapta a legtöbb szavazatot, koalíciós partnerek nélkül nem tudott kormányt alakítani.

Azóta sorra kerülnek bíróság elé a korábbi hatalmi szereplők. Elsősorban korrupciós ügyeket tár fel az ügyészség, de nyomozás folyik Gruevszki egyik testőre ügyében is, aki miatt meghalt egy tüntető 2011-ben, és a gyanú szerint kormányzati segédlettel nehezítették a felelősségre vonást.

Miért érdekli ez a világot?

Ha röviden szeretnénk válaszolni a kérdésre, akkor azért, mert Macedónia csatlakozni akar a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Ezt a törekvést az USA és nyugati szövetségesei nemcsak, hogy helyeslik, hanem aktívan támogatják is - ahogy Oroszország épp olyan aktivitással ellenzi, sőt igyekszik akadályozni.

Mindkét csatlakozás feltétele az ország nevének megváltoztatása, különben Görögország megvétózza a csatlakozást, így az arról kiírt népszavazás kampányába mindkét oldal beszállt a háttérből: az amerikaik az új név (Észak-Macedónia) elfogadását igyekeztek segíteni, míg az oroszok - egyes hírek szerint erős titkosszolgálati közreműködéssel - a népszavazás kudarcát akarták elérni, a magyar sajtóban is megjelent hírek szerint magyar támogatással.

Így kerülhetett képbe az Oroszországgal kifejezetten jó viszonyt ápoló Magyarország. A magyar diplomácia szerepvállalása Nikola Gruevszki szökésében a magyar és a volt macedón miniszterelnök baráti kapcsolatán túl emiatt sem meglepő.

Ami már inkább az, hogy mivel az Egyesült Államok is rendkívül aktívan próbálja érdekeit érvényesíteni az országban, az a helyzet állt elő, hogy a magyar kormány döntése túlmutat önmagán és könnyen részévé válhat egy geopolitikai játszmának, furcsa módon nem a szövetségese oldalán. Az egyik térfélen ugyanis az Egyesült Államok és a NATO, a másikon pedig Oroszország található, márpedig a Nikola Gruevszkinek adott menekültstátusz inkább utóbbi érdekét szolgálja.

A magyar sajtóban is megjelent tényfeltáró, elemző írások jelentős mértékű és alig leplezett gazdasági összefonódást is tetten érnek a magyar politikai elit, annak holdudvara és a tavaly megbukott macedón kormányzópárt között, nem utolsósorban a volt macedón kormányzati médiabirodalom átmentésében.

A volt macedón kormányfő szökése és magyarországi befogadása körül kialakult diplomáciai konfliktus napról napra nyilvánosságra kerülő részletei jól mutatják, hogyan feszülnek egymásnak Macedóniában a szembenálló hatalmak titkosszolgálatai a macedón NATO-tagságról esedékes parlamenti szavazás közeledtével.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.