Kurz: vége a betelepítési kvóta vitájának

Nem ítélet, se nem bizonyíték

HIRDETÉS

Sebastian Kurz szerint az, hogy az Európai Parlament kétharmados többséggel megszavazta a Sargentini-jelentést, és ezzel a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását, nem ítélet és nem is bizonyíték Magyarország ellen.

Az osztrák kancellár szerint inkább lehetőséget kínál egy párbeszéd elkezdésére és a kifogások kivizsgálására.

Kurzot a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) német lapnak adott interjúban arról is kérdezték, hogy egyesek a Fidesz kizárását sürgetik az Európai Néppártból, legutóbb éppen az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker beszélt arról, hogy 

Kurz válaszában kilátásba helyezte a tagság felfüggesztésének lehetőségét. Az osztrák politikus szerint a helyes eljárás a folyamatok pontos szemrevételezése és a kedvezőtlen fejlemények elkerülése. Az európai uniós pártcsaládok tagjai pedig "nagyon is tudnak hatni egymásra informálisan, ahol ez szükséges" - jegyezte meg az EPP-hez tartozó Osztrák Néppárt elnöke.

Osztrák kétharmad a jelentés mellett

A szeptemberi szavazáson az ÖVP mind az öt EP-képviselője támogatta a Sargentini-jelentést. A szavzás utáni első Kossuth Rádiónak adott interjúban kérdezte is a riporter erről a magyar miniszterelnököt, aki úgy fogalmazott, hogy Kurz „egy fiatalember, beleesett egy zűrös zavaros vitába, ez nem könnyű”. „Talán bátrabb is lehetett volna az osztrák politika” – tette hozzá.

Orbán egyébként tévesen azt is állította ebben az interjúban, hogy a „románok többsége mellettük szavazott”, pedig ez még úgy sem igaz, ha csak a néppárti képviselőket vesszük, és még a tartózkodást is ellenszavazatnak számoljuk, annak ellenére, hogy a két határon túli magyar képviselő a jelentés ellen szavazott.

Az osztrák EP-képviselők közül 77,78 százalék támogatta a jelentést, 22,22 százalék szavazott ellene, ez az öt szélsőjobboldali Szabadságpárt képviselőt jelenti.

Nem nevezte Orbán megbízhatatlan labancnak

Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője elmondta, hogy a tagállamok EU-s ügyekért felelős minisztereit összefogó Általános Ügyek Tanácsa a következő ülésén foglalkozik a témával. Azokon a területeken, amelyeken a kifogások megalapozottnak bizonyulnak, a magyar félnek utólagos kiigazításokat és javításokat kell eszközölnie - mondta Sebastian Kurz.

Nemmel válaszolt a konzervatív lap azon kérdésére, hogy nevezte-e őt Orbán Viktor magyar kormányfő megbízhatatlan labancnak. Hozzátette: "nagyon korlátozó irányvonalat" képvisel a migráció ügyében, mert úgy véli, hogy az illegális migráció veszélyezteti Európa rendjét, biztonságát és stabilitását. "Ugyanennyire egyértelműen képviselem azt, hogy a jogállamiság és a demokrácia az együttélés alapja Európában" - mondta, megjegyezve, hogy álláspontja valamennyi kollégája előtt ismert.

Vége a kvótavitának az EU-ban

Az EU-s menekültügyi rendszerrel kapcsolatos soros elnöki törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy a "jó irányba tartó erőteljes mozgás" látható. A "trendforduló" a júniusi EU-csúcs volt, amelyen az állam-, illetve kormányfők megegyeztek arról, hogy az EU-s külső határ védelmét és a származási-, és tranzitországokkal folytatandó együttműködést kell a középpontba helyezni.

Ezzel a megegyezéssel "befejeztük a kötelező elosztási kvótákról évek óta folytatott vitát" - mondta Sebastian Kurz.

Hozzátette, hogy most a "váltás" előkészítése zajlik, "el a kötelező kvótától, amely nem fog megvalósulni, egy kötelező szolidaritás felé", amelyhez ugyan mindenkinek hozzá kell járulnia, "de nem feltétlenül migránsok befogadásával".

"Ami pedig a külső határ védelmét illeti, abszolút jó úton vagyunk", a határátlépések, "érkezések száma 95 százalékkal csökkent 2015-höz képest" - mondta az osztrák kancellár.

Arról is szólt, hogy le kell zárni az Európába irányuló "illegális utakat", és helyettük "legális utakat kell nyitni Európa felé áttelepítési programok révén", amelyekkel az EU-tagállamok számára "elviselhető" számban érkeznének emberek, és így valóban a védelemre szorulóknak segítene az EU.