NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Eljött az aktív német külpolitika kora?

Eljött az aktív német külpolitika kora?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Joschka Fischer egykori külügyminiszter és Ursula von der Leyen jelenlegi védelmi miniszter válaszolt az Euronews kérdéseire.

Németország Európa legerősebb gazdasági hatalma, de miért olyan nehéz számára, hogy nagyobb politikai felelősséget vállaljon Európában és a világon? Erre a kérdésre keressük a választ az UNCUT című műsor legújabb adásában.

Daniel Cohn-Bendit műsorvezető a Schröder-kormány volt külügyminiszterével, Joschka Fischerrel és a jelenlegi védelmi miniszterrel, Ursula von der Leyennel beszélget a témában, mint mindig, vágatlanul.

Kedvcsinálónak kiemeltünk néhány érdekes részletet a teljes beszélgetésből:

A múlt árnya

Joschka Fischer:

- Mióta Németország 1871-ben teljesen függetlenné vált, kétszer is borzasztó irányba mentek a dolgok.

- 1945 után Németország arra a következtetésre jutott, hogy soha többet. Ami azt jelenti, hogy nem csak soha többé háborút, soha többé népirtást, de soha többé világhatalmi pozíciót.

Ursula von der Leyen:

- A történelmünk miatt mi inkább kimaradunk, mondtuk. De a helyzetben, amelyben Németország ma találja magát Európa közepén, inkább azt kell mondanunk, hogy a történelmünk miatt részese kell lennünk a globális folyamatoknak, és ki kell állnunk a közös értékeinkért.

A gazdaság, mint erőpolitika?

Joschka Fischer:

- Volt egyfajta munkamegosztás a győztes hatalom, az Egyesült Államok és Német Szövetségi Köztársaság között. A nehéz, vagy piszkos ügyeket, a biztonsági kérdéseket az Egyesült Államok kezelte. A feladatok felosztását Trump megkérdőjelezte, és ez probléma.

- A gazdaság természetesen hatalom is egyben, de nem hadseregre alapozott erőpolitika.

Joschka Fischer

  • 1948-ban született Gerabronnban, Németország nyugati megszállás alatt lévő felén, családját 1946-ban telepítették ki Budakesziről.

  • 1985-ben környezetvédelmi és energiaügyi miniszterré választják a hessei tartományi kormányban, és elsőként szerepel a Zöldek szövetségi választási listáján

  • 1998-ban kancellárhelyettes és külügyminiszter lesz Gerhard Schröder koalíciós kormányában

  • 1999-ben katonákat küld a koszovói háborúba. Ez volt az első német katonai intervenció a második világháború óta. Az év első felében Németország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

  • 2002-ben a Zöldek tovább erősödnek a választásokon, létrejön a második koalíciós kormány a szociáldemokratákkal, amelyben Fischer ismét kancellárhelyettes és külügyminiszter

  • 2005 óta stratégiai tanácsadóként és lobbistaként dolgozik, a Siemens és a BMW is alkalmazta

Egyedül nem megy

Joschka Fischer:

- Semmiképp sem javasolnám, hogy Németország egymaga cselekedjen, csakis Európa, a nyugati világ részeként, együtt Franciaországgal. Jelenleg ez pont így megy.

- Most tényleg veszíthetünk. Pontosan egy esélyünk van, nincs több. Épen ezért számomra Európa a központi kérdés. Vagy minden lesz, vagy semmi sem lesz. Az egész nyugati világ jövője azon múlik, hogy az európaiak képesek-e egyesülni.

Ursula von der Leyen:

- Mivel a szíriai problémákkal, a pusztító polgárháborúval nem foglalkoztunk a helyszínen, a gondok a saját bejárati ajtónk előtt landoltak.

A közös európai haderő kérdése

Joschka Fischer:

- Németország nélkül nincs európai katonai erő. Márpedig ezt létre kell hoznunk, elég csak megnézni geopolitikai helyzetünket: Oroszország keleten, Törökország délkeleten, és ott van a Közel-Kelet, Észak-Afrika, az afrikai kontinens. Európa nem számíthat kizárólag az Egyesült Államokra anélkül, hogy maga is tényező lenne. És ez csak Németországgal és Franciaországgal közösen működik, francia vezetés alatt.

Ursula von der Leyen:

- Mivel a NATO évtizedek óta létezik, nem építettük ki azokat a biztonsági struktúrákat, amelyek szükségesek az európai Védelmi Unióhoz. Az elmúlt másfél évben azonban végre hozzákezdtünk ehhez.

Instabil belpolitika

Joschka Fischer:

- Berlin most abban a helyzetben van, mint Franciaország volt Emmanuel Macron megválasztása előtt, vagyis átmeneti helyzetben. A megörökölt nyugat-német pártrendszer drámai átalakuláson megy keresztül, talán meg szűnik.

- Angela Merkel utolsó kancellári ciklusa a legutóbbi parlamenti választásokkal kezdődött meg, ezt nagyon jól érezni.

- A Nyugat-Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakulása óta természetes volt hogy a két legnagyobb párt valamelyike adja a kancellárt. De el tudom képzelni, hogy két év múlva már nem így lesz.

Németország új szerepe a világban

Joschka Fischer:

- Minden globális trend, akár technológiai, akár demográfiai, vagy az erőpolitika változásai, mind a gyengülésünket mutatja.

Ursula von der Leyen:

- Két vagy három évvel ezelőtt a szövetségi kormány egyértelművé tette, hogy eljött az idő, hogy Németország nagyobb felelősséget vállaljon.

- Ha elkötelezzük magunkat, akkor Németország jelenlétét a megbízhatóság és a fenntarthatóság fogja meghatározni. Tapasztalatom szerint semmi értelme hirtelen beavatkozni, akár katonai erővel is, majd aztán gyorsan kivonulni.

Ursula von der Leyen

  • 1958-ban született Belgiumban, Ixelles-ben

  • 2003-ban a CDU politikusaként miniszter lesz az alsó-szászországi tartományi kormányban

  • 2005-ben megkapja a családügyi tárcát Angela Merkel első kormányában

  • 2009-ben szociális és munkaügyi miniszter lesz a második Merkel-kormányban

  • 2013 óta vezeti a védelmi minisztériumot

  • 2015-ben plágiumgyanúba keveredett, de a Hannoveri Orvosi Főiskola megerősítette oklevelét annak ellenére is, hogy diplomamunkájának 20%-át problémásnak találták.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz

Ismét Brüsszelben tiltakoztak a mezőgazdasági termelők - az EU engedményeket tett

Erősödik a szélsőjobb, feje tetejére állhat Ausztria