rendkívüli hír

rendkívüli hír

Macedónia: hivatalosan is érvénytelen a népszavazás

Éppen ezt olvassa:

Macedónia: hivatalosan is érvénytelen a népszavazás

Macedónia: hivatalosan is érvénytelen a népszavazás
Betűméret Aa Aa

Az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a népszavazás Macedónia nevének megváltoztatásáról. A szavazók 91 százaléka egyetértett azzal, hogy az EU és NATO-csatlakozás érdekében egyezzen meg az ország Görögországgal.

Az egyezség: régi dicsőségért cserébe nyugati integráció

Macedónia szlávok és albánok lakta szegény balkáni ország, amely Jugoszláviából vált ki. Egyetlen büszkeségük az, hogy a Görögországot, majd az akkori ismert világ jelentős részét meghódító ókori hadvezér, Nagy Sándor leszármazottainak tartják magukat. A görögök szerint viszont a macedónoknak semmi közük Nagy Sándorhoz, ráadásul nekik is van egy Macedónia nevű országrészük, ahol jelentős szláv (macedón) kisebbség is él, ezért attól tartottak, hogy Macedónia majd területi igényeket fogalmaz meg velük szemben. Ezért azt kérték, hogy a macedónok változtassák meg az ország nevét, és ne használjanak bizonyos, Nagy Sándorhoz köthető nemzeti szimbólumokat. Hogy ennek nyomatékot adjanak, blokkolták az ország EU- és NATO-csatlakozását. Macedónia még az ENSZ-be is csak úgy nyerhetett felvételt, hogy a nevét FYROM-ként, vagyis "Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság"-ként jegyzőkönyvezték.

Ez így ment évtizedekig, míg két éve Nikola Grujevszki jobboldali kormánya súlyos korrupciós botrányokba bele nem bukott. A hatalomra került baloldal szövetségre lépett a kisebbségi albánokkal. Zoran Zajev kormánya pedig tárgyalni kezdett a görög Sziriza-kormánnyal, hogy feloldják az évtizedes patthelyzetet. Ki is alakult egyfajta kompromisszum, amelynek a lényege, hogy Macedónia hivatalos neve Észak-Macedónia lesz, nem használja többé a sérelmezett történelmi szimbólumokat, míg a görögök elismerik a macedón nyelvet és a macedón kisebbséget, és nem blokkolják az ország EU és NATO-csatlakozását.

A megállapodás bizonyos mértékig mindkét nép önérzetét sérti, az ellenzék mindkét országban támadja a megegyezést. Nyilvánvaló volt, hogy nem tud különösebb lelkesedést kiváltani egy ilyen szimbolikus fegyverletétel, ugyanakkor a macedónoknak ez az egyetlen esélyük valamiféle gazdasági fellendülésre, a csatlakozásra a Nyugathoz. Itt jön a képbe Oroszország, amely szeretné megtartani befolyását a Balkánon, és rossz szemmel nézi, hogy a NATO itt is terjeszkedni készül.

Mindenki győzött

A macedón miniszterelnök a népszavazás eredményét úgy értelmezte, hogy a macedónok elfogadták a görögökkel kötött kompromisszumot a nyugati integráció érdekében.

"Én is tudom, az ellenzék is tudja, minden állampolgár tudja, hogy ennél előnyösebb megállapodást nem lehet kötni Görögországgal" - mondta az eredményt értékelő beszédében az ország miniszterelnöke, Zoran Zajev. "A NATO-csatlakozásnak nincs alternatívája, ne játsszunk az ország jövőjével."

A külügyminiszter Nikola Dimitrov arról beszélt, hogy a népszavazás eredménye óriási politikai felhatalmazást jelent, amelyet arra használnak majd, hogy meggyőzzék az ellenzéket, álljanak be ők is az egyezmény mögé. Ha ez nem sikerül, akkor előrehozott választások jöhetnek.

A jobboldali ellenzék is sikerként értékelte az eredményt, szerintük a macedónok nekik adtak igazat.

"A megegyezés egy óriási stoptáblát kapott a néptől. Macedónia polgárai, ennek a a földnek a tulajdonosai nagy nemzeti és demokratikus elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot" - mondta jobboldali ellenzéki párt, a VMRO-DMPNE vezetője, Hrisztijan Mickovszki.

Hogyan tovább?

Az ellenzék tehát az alacsony részvételre mutogat, a kormány az igenek elsöprő többségére - azt ígérik, hogy az eredeti terveknek megfelelően ratifikálni fogják az egyezményt. Csakhogy a görögök csak akkor teljesítik az alku rájuk eső részét, ha a macedónok az alkotmányukat is a megegyezésnek megfelelően módosítják, viszont Zajevéknek nincs alkotmányozó többségük. Ha a népszavazás elsöprő sikert hoz, akkor lehetett volna azzal érvelni bizonyos ellenzéki képviselők felé, hogy a népakarat egyértelműen az, hogy hagyjuk a szimbólumokat, és irány az EU - így esetleg össze lehetett volna hozni a szükséges többséget. A tényleges eredmény viszont nem azt mutatja, hogy az egyezség kerékkötőit elsöpörné a népharag. A kormány viszont azzal fenyeget, hogy ha nem kapja meg a szükséges támogatást kívülről, kenyértörésre viszi a dolgot, és előrehozott választás lesz - ami a jelenlegi felmérések szerint nekik kedvezne.