rendkívüli hír

rendkívüli hír

Ciprasz: demokráciadeficit miatt is erősödött a szélsőjobb Európában

Éppen ezt olvassa:

Ciprasz: demokráciadeficit miatt is erősödött a szélsőjobb Európában

Ciprasz: demokráciadeficit miatt is erősödött a szélsőjobb Európában
Betűméret Aa Aa

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Európa jövőjéről beszélt az Európai Parlamentben, majd interjút adott az Euronews-nak Strasbourgban. A gazdaság, a menekültválság és az európai választás is terítékre került.

Efi Koutsokosta:

- Azzal szeretném kezdeni, hogy összehasonlítom mostani szereplését a korábbival. Amikor 2015-ben átvette a kormányzást, keményen bírálta Európát, és azt, ahogyan a tagállamokkal politizál, főleg gazdasági kérdésekben. Hogyan változott meg ön azóta, és hogyan Európa?

»Ismét bíráltam Európát a hibái miatt, és azok miatt a hibák miatt, melyeket a korábbi görög kormányok elkövettek. És amiatt, hogy Görögországnak 8 évet kellett eltöltenie szigorú pénzügyi kiigazítási programokkal, miközben más országok 3 év alatt kikerültek belőle. Azt is kritizáltam, hogy ezekről a programokról és politikákról zárt ajtók mögött döntöttek. Volt, és még most is van demokratikus deficit. A fiskális fetisizmus és a válságkezelés neoliberális gazdasági megközelítése mellett ez is közrejátszott abban, hogy Európa már nem vonzó a polgárainak, és a fő oka annak, hogy előretört a szélsőjobboldal. Ha Európáról kérdez, Európa alkalmazkodásra kényszerült, de sok mindent nem tett meg, illetve túl későn tette. A változások sokára történtek, és mélyebbeknek kellett volna lenniük. Ami engem illet, mindenki változik, alkalmazkodik, hogy megbirkózzon a nehézségekkel, de a fő irányom nem változott. Gondolataim, ideológiám és végső célom lényege az, hogy kivezessem az országot a válságból. A lehető legkisebb veszteséggel tettem a társadalom többsége számára.

- Az európai választások közeledtével, és tekintettel arra, hogy az egész politikai spektrum megváltozott Európában, ki támogatna? Most találkozott Moscovici gazdasági biztossal, el tudná képzelni az Európai Bizottság elnökeként, aannak ellenére, hogy a szocialisták frakciójának tagja, és nem a radikális baloldalié?

„Mielőtt a személyekről beszélünk, fontosabb megnézni a politikákat. A Sziriza döntő szerepet játszhat abban, hogy nagyobb konvergencia jöjjön létre a progresszív és demokratikus erők között a politikai aréna radikális baloldalától kezdve, a szociáldemokrácián át a zöldekig. Ennek érdekében dolgozunk anélkül, hogy változtatnánk a politikai családunkon. Nagyon pozitívnak tartom, hogy 3 év óta, amióta a szocialista vezetők tanácskozásaira járok megfigyelőként – én választottam ezt – nagyon közel vagyok mindezekhez a folyamatokhoz. Azt hiszem, valami újat kell létrehozni Európának és a politikai erőknek, amelyek támogatják a társadalmi többséget.

- Visszatérve Görögországra és gazdasági témákra, Görögország kikerült a mentőprogramból, az EU-tisztviselők gratuláltak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az ország tett, de az emberek továbbra is aggódnak néhány intézkedés miatt. Attól tartanak, hogy újabb nyugdíjcsökkentés jön, erről már megegyezés született az intézményekkel. Abban a helyzetben van, hogy figyelmen kívül hagyhatja az IMF kérését, és eltörölje egyoldalúan?

„ A szerkezeti változás összehasonlítva a néhány hónappal ezelőttivel az, hogy az ország túl van a kiigazítási programon, és most már egy normális ország természetesen néhány korlátozással, amelyeket előírtak az összes eurózóna-tagállam számára. Különleges kommunikációs kontextusunk lesz az Európai Bizottsággal és az intézményekkel, mint minden más országnak, amely kikerült egy kiigazítási programból. Ami megváltozott, és ami nagyon fontos, az, hogy Görögországnak el kell érnie a megállapított fiskális célokat, de minden kormány maga dönt majd arról, milyen eszközökkel és politikákkal éri el ezeket a célokat. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy jövőre a GDP arányában 3,5 százalékos elsődleges többletet érjünk el. Annak érdekében, hogy ezt a célt elérjük, a 2019-es költségvetést benyújtjuk az Európai Bizottságnak október 15-én. Megvitatjuk vele, és azt hiszem, a prioritás az lesz, hogy fenntartsuk a gazdasági növekedés ütemét, természetesen a társadalom többsége érdekében. Hasznos a gazdaságnak az, ha abbahagyjuk a megszorításokat, amelyek anticiklikus politikát hoznak létre, csökkentik a keresletet és a fogyasztást, és újra a recesszió spiráljába lökik a gazdaságot, amelyből éppen hogy kimenekültünk. Tehát optimista vagyok, hogy az adatok pozitívak lesznek, és sikerül majd elérnünk valami jót a gazdasági fejlődés érdekében és a nyugdíjasok érdekében is.

- Tehát azt mondja, hogy ha elérik a célt, akkor nem csökkentik majd a nyugdíjakat. Kijelentheti ezt világosan?

„Világosan megmondom, ha elérjük a célokat, akkor el tudjuk kerülni azt az intézkedést, amely nem szükséges, nem segíti a növekedést és nem strukturális.

- Az Európai Stabilitási Mechanizmus vezetője azt mondta, hogy ha nem vezetik be a reformokat, melyekről megegyeztek, akkor az adósság ügyében tett intézkedéseket befagyasztják. Azt is mondta, hogy a nyugdíjcsökkentés a szerkezeti reform része, és nem költségvetési intézkedés.

„Elmagyarázom. Igaz, hogy abban állapodtunk meg, hogy 3,5 százalékos elsődleges többletet kell elérnünk annak érdekében, hogy törlesszük az adósságot. Görögországnak nem kell visszatérnie a deficitek, a túlzott költekezés, a korrupció és a gazdasági problémák félrekezelésének korszakába. Görögországnak tovább kell haladnia a szerkezeti átalakítások útján. Ezek között szerepel a nyugdíjreform, amely lehetővé tette az országnak a közkiadások rendbetételét. Tehát a strukturális reformokat nem kell visszafordítani, és nem is fogjuk. A személyesen differenciált nyugdíjszámítás nem strukturális reform, tehát ez újabb érv amellett, hogy ha elérjük a célokat, akkor a nyugdíjakat nem fogjuk csökkenteni.

- Ha végül nem érik el a célt?

„ Ha nem érjük el, akkor meg kell találnunk a módját. Ez a kötelességünk. Amikor egy országnak kötelezettségei vannak, az olyan, mint amikor egy háztartásnak meg kell takarítania, hogy kifizesse a tartozásait. Sajnos a korábbi kormányok óriási adósságot hagytak hátra, az ország nemcsak a csőd szélére került, hanem csődbe is ment. Görögország adóssága a GDP 180%-ára rúg. Azt sikerült elérnünk, hogy fenntartható legyen az adósság visszafizetése. Ez biztonságot adott a piacoknak és a befektetőknek a 30 milliárd eurós készpénz-tartalékkal együtt, ami lehetővé teszi, hogy 2020-ig kiválasszuk a megfelelő pillanatot, hogy kölcsönt vegyünk föl a piacokról alacsony kamatra.

- Térjünk át egy másik kérdésre, amely fontos Európa számára, sőt meg is változtatta. Görögország továbbra is a migráció frontvonalában van. Arról a figyelmeztetésről kérdezem, amely az Égei-tenger északi régiójából jön: a leszboszi Moriában lévő tábort 30 napon belül bezárhatják, mivel siralmasak a menedékkérők életkörülményei. Miért nem tudta Görögország soha kezelni ezt a helyzetet, miközben évek óta szembesül ezzel a problémával?

„Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy még ha lenne is egy luxushotelünk bizonyos kapacitással, akkor is öt vagy hatszor annyi embert kellene elszállásolni, mint amennyit tudunk, ezt nem lehet megoldani. Ez a valóság a szigeteken. Ez a realitás, amelyet a Törökországgal aláírt nagyon nehéz egyezség határoz meg, amelyet végre kell hajtanunk.

- Még nem hajtották végre?

„ De igen, és megpróbáljuk úgy csinálni, hogy összhangban legyen a nemzetközi szabályozással, a nemzetközi törvényekkel és az emberi jogokkal. Ez azt jelenti, hogy nem hagyhatunk embereket megfulladni az Égei-tengerben, és azt is jelenti, hogy nem fordíthatunk vissza embereket anélkül, hogy megvizsgáltuk volna a kérelmüket, első, második és harmadik szinten, ahogyan azt a nemzetközi jog és a konvenciók előírják, amit tiszteletben tartunk. Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy egyetlen embert se küldjünk vissza, akinek joga van a védelemre és menedékre. Ez késedelmeket okoz, az emberáradat viszont nem csökken. A tragikus 2015-ös helyzethez képest csökkent, de naponta emberek tucatjai érkeznek. Emiatt túl nagy a zsúfoltság. Higgye el, egyetlen ország, egyetlen struktúra sem tudná hatékonyan kezelni ezt, tekintettel arra, hogy prioritásként a nemzetközi jog előírásait kell betartani.

- Milyen a kapcsolata az olasz kormánnyal és Salvini belügyminiszterrel? Ugyanazon az oldalon állnak a menekültkérdésben?

„Nem mondanám. Ugyanakkor azt mondhatom, hogy az olasz kormány rámutatott a nagy ellenmondásra azokkal kapcsolatban, akiket keményvonalasnak tekintenek, és akiknek ugyanolyan szélsőjobboldali a megközelítésük a menekülteket tekintve, de megosztottak attól függően, hogy hol élnek, délen vagy északon. Egyrészt a szélsőjobboldali erőknek Olaszországban ugyanaz a politikai hátterük, mint az észak-európaiaknak, ugyanakkor ami a lényeges kérdést illeti, tudniillik, hogy az ország egyedül marad-e a probléma megoldásában, míg egy északi állam, amely nincs tengerrel körülvéve, és falakat építhet, azt mondja, hogy egyedül szembenéz majd vele, és nem törődik másokkal, Olaszország nem mondhatja ezt. Ez a nagy ellentmondás azok körében, akik azt gondolják, hogy egy olyan óriási, globális válság, mint a migráció megoldható szolidaritás és együttműködés nélkül.

- Tehát azt gondolja, Olaszországnak igaza van, hogy tartja a kemény irányvonalat?

„ Az olasz kormánynak ellentmondásos a hozzáállása. Egyfelől elutasítja, hogy fogadja a migránsokkal érkező hajókat, másfelől, amikor megérkeznek a vizeire, másokat kér meg, hogy fogadják őket. Tehát egyedül nem tudja megoldani a menekültválságot, és senki nem tudja megoldani, de nem hiszem, hogy helyes kritizálni egy másik kormányt. Az én álláspontomat mondom önnek és a görög kormányét: ez pedig az, hogy ez egy európai és nemzetközi válság, nem görög, olasz vagy spanyol krízis. Ez európai probléma. Ugyanakkor ezeknek az embereknek a többsége nem akar azokban az országokban maradni, ahová először belépett, a végső céljuk az, hogy Közép-Európa országaiba menjenek. Ezért csak egy módja van annak, hogy ezt kezeljük, ez a kollektív út. Egy közös problémára közös megoldást kell találnunk.

– Térjünk át egy geopolitikai témára, melynek Görögország van a központjában. Arra az egyezményre gondolok, amelyet Szkopjéval kötöttek egy hosszú névvita után. Friss felmérések szerint a macedónok többsége azt mondja, hogy támogatja a megállapodást. Ha minden jól megy a másik oldalon, és a megállapodás a görög parlament elé kerül, mi fog történni? A koalíciós partnere világosan közölte, hogy nem támogatja majd azt. Mi tesz majd a kormánya? Lehet, hogy választások lesznek a macedón ügy miatt?

„ Először is kívánom és remélem, hogy ez az egyezmény át fog menni. Támogatom Zoran Zaev erőfeszítéseit, hogy megnyerje a népszavazást, és természetesen az ennél is keményebb erőfeszítéseket, hogy 2/3-ot szerezzen a parlamentjében annak érdekében, hogy jóváhagyják az alkotmányos változástatást, amely szükséges. Ez nagy lehetőség Görögországnak, nagy esély a régiónak. Megold egy problémát, amely évtizedek óta létezik, az ország számára pozitív módon oldja meg. Világszerte 140 ország ismerte el a szomszédos országot alkotmányos nevével, Macedóniával. Most van a földrajzi meghatározás minden használatra, és ez főként elismerése a szomszédainktól annak, hogy az ősi Makedónai történelme görög, és ez nagy eredmény. Ami a kérdése második részét illeti, a megállapodás a parlament elé kerül majd, ahogyan azt maga a megállapodás is előírja, amikor a másik oldalon az alkotmányos változtatás befejeződik. A NATO-csatlakozási folyamatuk is előrehalad, azt is jóváhagyhatjuk.

A megállapodás nagy többséget kap majd a görög parlamentben. Ami a kérdése utolsó részét illeti, tisztelem koalíciós partnerem véleményét, de nem értek vele egyet. Tisztességes az együttműködésem vele, és biztos vagyok abban, hogy hű az elveihez, de nem fogja a névügy miatt felborítani azt a politikát, amely gazdasági talpra álláshoz és politikai stabilitáshoz vezet.

– Ha választásokról beszélünk, az elmúlt napokban nem zárta le ezt a fejezetet. Most meg tudja tenni? Biztosan mondhatja, hogy azután lesznek választások, miután befejezte négyéves mandátumát, vagy valami másra számíthatunk?

„Azt hiszem, világos voltam. A kormány célja és stratégiája, hogy kitöltse négyéves ciklusát, amint elmagyaráztam. Politikai érdekünk, hogy az európai választások idején esélyünk legyen arra, hogy meglássuk a görög társadalom hangulatát egy olyan témában, melynek semmi köze a gazdasági visszaeséshez. Tehát a célunk az, hogy 2019 októberében tartsuk a választásokat.

- Tehát kizárja a tripla választásokat (országos, európai, regionális) májusban?

„Nem ez a célunk vagy szándékunk, hogy tripla választás legyen.

- Végezetül szeretnék egy személyesebb kérdést föltenni egy olyan ügyben, amely szintén megrázta Európát nyáron. Az attikai erdőtüzekre utalok. Matira, ahol csaknem 100 ember meghalt. Szükségét érezte vagy érzi annak, hogy bocsánatot kérjen azoktól, akik átélték ezt a tragédiát nyáron?

„Bocsánatot kértem a tetteimmel. Amikor szembenéztem ezzel a tragédiával, az nem kommunikációs művelet volt, politikai felelősséget vállaltam, nemcsak a kormányom, hanem mások nevében is. Ennek a tragédiának az egyik fő oka nem a természet volt, az erős szél, hanem azok a hibák, amelyeket elkövettek, de ezt mások fogják megítélni, nem én. Mindenki rájön, hogy milyen nehéz valakinek szembesülnie egy katasztrófával 1,5 órán belül. Ennyi idő telt el aközött, hogy a tűz kitört és elérte a partot. Azt mondanám, hogy a felelősség nagy része abban van, ahogyan ezeket a területeket beépítették, abban, hogy az embereknek nem volt módjuk elérni a partot, beszorultak az illegális építkezések miatt. Ez nem a kormányom felelőssége.

- De az ön kormányának kellett ezt kezelnie.

„ Elfogadtam a teljes politikai felelősséget, és ezzel együtt belevágtunk abba az óriási és nehéz feladatba, hogy elkezdjünk harcolni a terület újjáépítéséért, a sebek begyógyításáért. Nem tudjuk visszahozni azokat, akiket elvesztettünk, de harcolunk azokért, akik ott maradtak, azért, hogy Mati újjászülethessen amilyen gyorsan csak lehet.