rendkívüli hír

rendkívüli hír

Drágák, rosszak, zsúfoltak - körkép az olasz autópályákról

Éppen ezt olvassa:

Drágák, rosszak, zsúfoltak - körkép az olasz autópályákról

Drágák, rosszak, zsúfoltak - körkép az olasz autópályákról
Betűméret Aa Aa

A genovai híd összeomlása óta az Euronews több uniós országban is járt, hogy megnézze, milyen állapotban vannak az utak, autópályák. Olaszország egyik legforgalmasabb autópályáján jártunk. Az északi területeket Dél-Olaszországgal összekötő Déli-Autópálya egyike azoknak, amelyet az elsők között adtak át.

Amikor elkészült látványosan megélénkült az északi és déli területek közötti kereskedelmet, de az ötvenes évek óta nem csak a forgalom nőtt rajta folyamatosan, hanem az állapotával kapcsolatos panaszok száma is.

Ahogy Sebastiano Bratti kamionsofőr az euronwesnak mondta, a déli A1-es és A14-es autópályákat rengetegen használják, ma már nem elég.

Sebastiano több mint 20 éve jár ezeken a szakaszokon, de ahogy a forgalom növekedését látja, lassan kénytelen lesz feladni.

Szerinte nem normális, hogy egyszer Bolognánál áll a dugóban, utána meg Milánónál, Pádua még úgy ahogy...

A válság idején csökkent valamelyest a forgalom, de mostanra újra telítődtek a sávok, főleg kamionokkal.

A forgalmi adatok alapján az idén júniusban, egyetlen hónap alatt négy milliárd jármű/kilométert regisztráltak, ez pedig azt jelenti, hogy a Milánó-Bologna közötti szakasz a legforgalmasabb autópályaszakasz egész Olaszországban, abban az országban, ahol az áruk kereskedelme 50%-ban a közutakon történik.

Az olasz autópályák többsége a 60-as és 80-as évek között épült, ezek állapota sokak szerint eléggé aggasztó.

Európai összehasonlításban az olasz autópályahálózat mostanra a rosszak közé tartozik. Különös tekintettek az A1-re, Milánó és Bologna között egészen egyszerűen azért mert nincs alternatívája, amit kiválóan lehet látni, ha egy nagyobb baleset van ezen a szakaszon.

A 6 ezer kilométernyi olasz autópályahálózat 66 százalékát magán cégek üzemeltetik, a kétharmaduk pedig két cég kezében van.

Az olasz autópályák a legdrágábbak egész Európában, így aztán az üzemeltetésük jó üzlet. Csak a profit három év alatt 3 milliárd euró.

Ez elmúlt időszakban egyre többen teszik fel azt a kérdést, hogy a magáncégek jól látják-e el a feladatukat, illetve hogy minek az eredménye az, hogy a milliárdos profit mellett miért nem költenek többet a karbantartásra. Ki miért felelős? Miért az állam, mint a bérbeadó és miért a cég, mint az üzemeltető.

A milánói közszolgálati egyetem professzora szerint az állam és a magánszektor együttműködésének kérdése ezeken a szinteken több európai országban felvetődött, egészséges-e, hogy közfeladatokat magán kézbe, üzemeltetésbe ad az állam. Mind a két álláspont mellett fel lehet sorakoztatni érveket. Lehet azt mondani, hogy az állam inkább pazarló, egy magán vállalkozás meg profitorientált, de legalább hatékony.

Az Európai Unióban sokféle gyakorlat létezik, de vannak országok ahol ezt a kérdést rövidre zárták és az állam visszavette az autópályák üzemeltetését, ahogy például Svájcban, Ausztriában, Németországban vagy Nagy-Britanniában.